Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

24 Vállalkozási szerződés. 7. A vállalkozói szerződés egyes fajai. a) Oktatási szerződés. A kir. Kúriának állandó gyakorlata szerint a növendékek ellátásával, nevelésével és tanításával foglalkozó tanintézeteknek az egész évre való fenntartását az egész tanévre fizetendő díjak biztosítják, minélfogva az egész tanévre kiterjedő kötelezettséggel történt felvétel, ill. beadás, a felvett növendéket beadó szülőknek azt a felelősségét vonja maga után, hogy a felvételi szerződésnek az ő terhükre eső egyoldalú felbontása esetén az egész tanévre járó díjakat kötelesek megfizetni akkor is, ha az intézetbe adott gyermeküket a tanév befejezése előtt kivették. (P. III. 1146/1921.) MD. XIV. 56. b) Színész szerződése. A filmvállalat, amely a színész filmművészeti tevékenységét hosszabb időre kizárólag a maga részére kötötte le, köteles a művész jogos érdekeinek biztosítására a filmszerepek lejátszására oly előkészületeket tenni, amelyekkel alkalmat nyújthat a kikötött számú filmek lejátszására. P. I. 2710/1921.) MD. XV. 39. A Kúria azt a kárt, amely abból származott, hogy a hangversenyre szóló jegyek el nem keltek, megosztotta a haugversenyrendező és az utóbbi részéről szerződtetett operaénekes között, (P. I. 874/1930.) MD. XXV. 116. c) Építési terv készítése. Ha az építész sem a terveknek másokkal közlésétől, sem egy hasoncélú építménynek más tervek szerint történt felépítésétől szerződésileg eltiltva nem volt, akkor ezek tényei nem jogosítják fel a megbízót a megbízás visszavonására. (P. VIII. 3008/1907.) MD. II. 36. Az építész által készített és építésre alkalmas tervek megrendelteknek tekinthetők és jogosan követelhető azok díjazása, ha az építtető azokat átvette és megtartotta, míg a megrendelés nélkül hozzá küldött más terveket azonnal visszaküldte. (P. VIII. 2451/1908.) MD. III. 57. d) Építkezési szerződés. Az építési vállalkozó kártérítéssel tartozik azért, ha az általa épített épület támfala kihajlik és megrepedezik és emiatt az épület annak a célnak, melyre épült, meg nem felelt. A kár tehát azzal, hogy a támfal céljainak meg nem