Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

A tiltott cselekmények általában. 223 b) Jogellenesség, Nem kötelezhető kártérítésre a lelkész amiatt, hogy a korcsmában levő vendégeket, vallási érzületükre való hivatkozással, a korcsmában való tartózkodásról lebeszéli, noha ebből a korcsmárosra anyagi hátrány hárult. (G. I. 752.) MD. II. 140. Az a tény, hogy a községi szolga a nemzetközi hadijog értelmében a saját élelmezése végett rekviráló ellenséges katonaság mellett hatósági közegként a rekvirálásban résztvett, jogellenesnek nem minősíthető. (Marosvásárhelyi T. P. IV. 28839/1917.) MD. XII. 31. Magánjogilag felelős, aki az ú. n. tanácsköztársaság alatt tisztséget vállalt és ezáltal lehetővé tette, hogy oly cselekmény végzésére vétessék igénybe, amely mások károsodását eredményezte. (P. VI. 7563/1922.) MD. XVI. 118. A kormányhatalom a kormányzati jog természeténél fogva, a közérdek veszélyeztetése vagy megtámadása esetére a veszély vagy támadás elhárítására szükséges oly intézkedések és rendelkezések megtételére is jogosult, amelyek a magánjog által védett érdeket sérthetik. Ily esetben a közérdek megóvása miatt sértett érdek kárpótlásának van helye; azonban nem hivatkozhatik ily sérelemre az, akinek magatartása vagy eljárása a közérdek veszélyeztetését előidézte. (P. VI. 1494/1923.) MD. XVII. 30. Sértett beleegyezése nem szünteti meg a személye ellen irányuló cselekmény jogellenességét, ha a sértő a beleegyezést a sértett fogyatékos elmetehetségének, tapasztalatlanságának, könnyelműségének, függő vagy megszorult helyzetének, vagy a nála elfoglalt bizalmi állásának kihasználásával tisztességtelen befolyással szerezte meg. — Nem forog fenn a bizalmi állás kihasználása, ha a nő házas emberrel, házassága tudatában ágyasságra lépett és az erkölcstelen viszonyt a maga részéről is magántitkárnői viszony színlelésével leplezte. (P. III. 6872/ 1927.) MD. XXII. 17. Magánjogi vonatkozásban sem jogellenes a sérelmet okozó olyan cselekmény, amely szükséges volt a végett, hogy annak elkövetője az ellene vagy hozzátartozója ellen intézett közvetlen jogellenes támadást elhárítsa. (P. VI. 7/1928.) MD. XXIII. 29. Ugyanígy: (P. VI. 2034/1936.) Gr. XXX. 947. A bírói gyakorlat oda fejlődött, hogy a sértett beleegyezése se szünteti meg a személye ellen irányult cselekmény jogellenességét, ha a sértő a beleegyezést a sértett fogyatékos elmebetegségének kihasználásával szerezte meg. (P. III. 1149/ 1931.) Grill XXV. 751. Az anyagi jog szerint magánjogi vonatkozásban sem jogellenes a sérelmet okozó olyan cselekmény, amely szükséges volt avégett, hogy annak elkövetője az ellene intézett közvetvetlen jogellenes támadást elhárítsa. Ezért nem állapította