Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

Tartozáselismerés. 207 Abból a tényből, hogy midőn felperes megbízottai alperes fiának több rendbeli adóssága rendezésének megbeszélése cél­jából alperesnél megjelentek, a beszélgetés folyamán alperes felperes váltói kötelezettségét illetőleg úgy nyilatkozott, hogy azt mindenesetre rendezi, azzal ne törődjenek, nem állapít­ható meg, hogy alperes felperes irányában milyen irányú és mily terjedelmű kötelezettséget vállalt, abból fizetési kötele­zettséget megállapítani nem lehet, s így mint határozatlan tar­talmú kijelentés, marasztalás alapjául nem szolgálhat. (Buda­pesti kir. tábla, G. 43/1903.) Dt, 3. f. XXIV. 193. Az egyetemleges zálogjoggal terhelt ingatlanokat többen vásárolták meg, s az egyik vevő magára vállalta az ekként be­kebelezett terhek kifizetését. Ez a jelzálog erején s annak ter­jedelmén semmit sem változtat, és ez a körülmény egymagában erre vonatkozó kötelezettség elvállalása nélkül egyedül azért, mert ha az átvállalók a tartozást meg nem fizetnék, a hitelező kielégítést a vevőtárs ingatlanából is kereshetne, ez utóbbiak­nak nem ad jogcímet sem arra, hogy az átvállalóktól azt köve­telje, miszerint a jelzálogot a felperesek ingatlanáról töröl­tesse, sem pedig arra, hogy őket az esetleges megkárosítás el­len a tartozás összegének bírói kézhez való letétele által biz­tosítsa. (C. 2677/1904.) Az elszámolás bíróilag érvényesíthető jogcím, amellyel szemben úgy a tévedés, mint az is ellenvethető, hogy az össze­számolás valamely bíróilag nem érvényesíthető követelésből származik. (LG. 73/1905.) Dt. 4. f. III. 93. Ha a kereskedő a tartozását feltüntető könyvkivonatot el­fogadja és arra nem nyilatkozik, úgy tekintendő, mint aki ezen tartozást elismerte. (Budapesti kir. tábla, II. G. 81/1906.) Dt. 4. f. VI. 70. Bizonyított tartozáselismerés a szolgáltatásra önállóan kö­telez ugyan, azzal szemben azonban az elismerő adós mégis szabadulhat a kötelezettség teljesítése alól, ha kimutatja, hogy a tartozáselismerés alapjául szolgáló kötelem bírói úton nem érvényesíthető, vagy pedig fenn nem állott. (P. I. 4496/1912.) MD. VII. 115. A jóllehet nem végleges elszámolásként, de a kölcsönö­sen megejtett ideiglenes számadás és akkori eredményének megállapításával, e részben mind a két felet kötelezőleg elis­merési szerződés létesült s az ez alkalammal abba beállított egyes tételeket illető egyező nyilatkozatoknak az a kötelező joghatálya van, hogy a végleges elszámoláskor a már koráb­ban megállapított és azóta sem változott tételeket az eredeti alapra visszamenőleg tévedés, megtévesztés vagy csalás ese­én kívül, újból vitatni és kétségbe vonni immár nem lehet. (C. 69/1913.' Gr. XVI. 842.) A bírói joggyakorlat az adósságelismerést, ha abban a jogtalan gazdagodás alkatelemei felismerhetők, vagyis ha az

Next

/
Thumbnails
Contents