Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)
208 Tartozáselismerés. adósságelisinerés törvényileg tiltott, erkölcstelen, vagy egyébként bíróilag nem érvényesíthető kötelezettség palástolását célozza, joghatályosnak nem ismeri el. (C. 9131/1915.) Mj. Dt. X. 87. Ha a vevő az eladó engedményezésével szemben elismerte, hogy az árú vételárával tartozik ós azt az engedményesnek feltétlenül megfizetni köteles: utóbb ennek a tartozás-elismerésnek a hatályát sikeresen meg nem támadhatja azon az alapon emelt kifogásával, hogy az eme tartozás-elismerésnek alapjául vett vételár-fizetési kötelezettsége nem keletkezett annálfogva, hogy részére, az eme kötelezettségének ellenértékét tevő árukat ki nem szolgáltatta az engedményező. (C. 2331/1916.) Mj. Dt. XI. 80. Elszámolás folytán megszűnt tartozás elismerése nem tartozás-elismerés, hanem ajándékozás. (C. 1623/1919.) Mj. Dt. XIII. Az elszámolás önálló, új kötelmi alapot létesít, amit. sem a jogalap, sem a számszerüség kérdésében nem lehet újból elbírálás tárgyává tenni és az alapul fekvő jogviszonyból merített kifogásokat — csalás vagy tévedés esetét kivéve — a felek nem érvényesíthetik. (P. V. 1119/1929.) MD. XXIV. 48. L A tartozáselismerés önálló kötelmet szül akkor is, ha a tartozás jogalapja nem tűnik ki az elismerésből. — II. Az elismerési szerződés akarathiányok miatt megtámadható. (Budapesti ítélőtábla P. II. 8427/1930.) MD. XXIV. 66. Jogszabály az, hogy az adós az elismert kötelem fenn nem állása miatt az elismerésből folyó kötelezettsége ellen kifogást tehet, ha az alaptalan gazdagodás visszakövetelésének előfeltételei fennállanak. (P. IV. 3747/1931.) Grill XXV. 742. Az elszámoláson alapuló tartozáselismerés az adós kötelezettségének önálló jogalapja s e miatt az adós mindaddig, míg elismerését tévedés, megtévesztés vagy kényszer címén nem érvénytelenítteti, az elszámolás eredményével szemben hitelezőjétől az összeszámolás részleteinek kimutatását nem követelheti. (P. II. 4535/1939.) Gr. XXXIII. 789. Számlaegyenleg-tartozás elismerése esetén új elszámolásnak nincs ugyan helye, de az elismerő fél nyilatkozatát akarathiány — pl. tévedés — okából megtámadhatja. (P. II. 784/1941.) Grill XXXIV. 650. Számla v. folyószámla elismerésére nézve v. ö. az 1875. XXXVII. t.-c. 287. §-át is a hitel jogi részben. Perbeli elismerésre nézve v. ö. az 1911:1. t.-c. 390. §-át, az elismerés alapján hozott marasztaló ítélet végrehajtására nézve v. ö. az 1911:1. t.-c. 415. §-ának 1. pontját; l. mindezeket a polg. perrendtartásról szóló részben.