Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

206 Tartozáselismerés. tala fizetett összeg csak részletfizetést képez, az az egész számlabeli követelés fennállását beismertnek tekinti. C. 3680/ 1886.) Ha a vevő a számlát minden észrevétel nélkül átveszi és arra minden észrevétel nélkül fizetést teljesít, ezzel beismerte azt, hogy a számla helyes és utólag az ellen kifogást nem emelhet. (C. 9443/1891.) Az elismerés magát az igényt állapítja meg, annak hatálya tehát csakis az akaratnyilvánítás érvénytelenségére nézve fennálló magánjogi elvek alapján támadható meg. Az elismerés érvénytelenítésére nem elegendő annak vitatása, hogy az elismert jogügylet érvényesen létre nem jött, mert ezenfelül bebizonyítható az is, hogy az elismerés menthető tévedésből történt. (C. 189/1896.) Oly viszony alapján történt elszámolás, amely viszony jog érvényesítésére alkalmas, szerződésszerű kötelezettséget állapít meg. Ebből folyik, hogy az elszámolás eredményéül mutatkozó különbözet érvényesítése az elszámolás alapjául szolgáló egyes ügyletek részletezésétől függővé nem tehető. (C. 466/ 1898.) Összeszámolás és kiegyezés az anyagi jognál fogva magában véve kötelmet nem szül és az azt megelőző időből ugyanarra a viszonyra vonatkozóan egyéb igény az anyagi jognál fogva csak akkor érvényesíthető, ha ez az igény kifejezetten fenntartatott, vagy tévedésből hagyatott számításon kívül. (C. 388/1899.) Általánosan elfogadott jogszabály az, hogy azokon a különleges viszonyokon kívül, melyekre külön törvényes intézkedések állanak fenn, köztörvényi kötelem létesítéséhez érvényes kötelezettségi alap kívántatik meg, minélfogva az egyoldalú fizetési ígérettel tanúsított elismerés magában véve önálló kötelmet nem létesít. (PHT. 156. sz. 4411900.) Jogerős bírói intézkedésnek érvényessége a felek elismerésétől feltételezve nem lévén, az azzal ellentétes beismerés jogelismerést nem is képezhet. (Debr. T. 99/1900.) A tartozás elismerése alapján vállalt váltói kötelezettség sikerrel csakis olyan okok alapján támadható meg, melyek az akaratnyilvánítás érvénytelenségét eredményezik, vagy pedig azon az alapon, hogy az elismert kötelezettség bírói úton egyáltalában nem érvényesíthető kötelemből ered. (C. 227/1900.) Az elismerés magában véve az eredeti követelés jogi természetét meg nem változtatja. Ha alperes elismerte volna is felperesnek tőzsdei játékügyletekből származó követelését, ez az elismerés magában véve az eredeti követelés jogi természetét nem változtatván meg, alperes a váltó alapját képező jogügyletből folyó azt a kifogást, hogy felperes a tőzsdejátékból származó követelését bíróilag nem keresheti, még a jelzett elismerés esetében is érvényesíthetné. (C. 1022/1901.)