Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

Tartozáselismerés. 205 MÁSODIK FEJEZET. Tartozáselismerés. 1. Javaslat 1694—1696. §§. 1694. §. Aki írásbeli szerződéssel elismeri, hogy a vele szerződő félnek határozott pénzösszeggel vagy határo­zott mennyiségű egyéb helyettesíthető dologgal tartozik, elismerése alapján köteles a teljesítésre akkor is, ha a tar­tozás jogalapja nem tűnik ki az elismerésből. Szóbeli elis­merés csak akkor érvényes, ha egyességen vagy elszámo­láson alapszik. Ha az elismert kötelem érvényességéhez külön meg­határozott alak szükséges, az elismerés is csak akkor érvé­nyes, ha ennek az alaknak megfelel. 1695. §. Azok a jogszabályok, amelyek az elismert kötelem keletkezését kizárják vagy hatályát korlátozzák, ugyanily hatással vannak a tartozáselismerésböl származó kötelemre. Egyébként az adós az elismert kötelem fenn nem ál­lása miatt az elismerésből eredő kötelezettsége ellen csak annyiban tehet kifogást, amennyiben az alaptalan gazda­godás visszakövetelésének előfeltételei megvannak. 1696. §. A tartozáselismerés szabályai megfelelően az olyan szerződésre is állanak, amellyel valaki másnak határozott pénzösszeget vagy határozott mennyiségű egyéb helyettesíthető dolgot akként kötelez, hogy a kötele­zettséget jogalaptól függetlenül maga az ígéret alapítsa meg. A kötelezettség jogalapját fel nem tüntető adóslevél­ről kétség esetében azt kell tartani, hogy kiállítója a kö­telezettség ily megállapításának szándékával adta a hite­lezőnek. 11. Élő jog. Aki valamely számlát a teljesített részletfizetés saját­kezű feljegyzése után minden ellenvetés nélkül aláír, az azt elfogadottnak tekinti. Aki valamely számlán sajátkezű írá­sával és aláírásával elismeri, hogy a számlabeli követelésre ál-

Next

/
Thumbnails
Contents