Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

TIZENNEGYEDIK CIM. Egyesség. Alakszerű kötelmek* ELSŐ FEJEZET. Egyesség. /. Javaslat 1692—1693. §§. 1692. §. Egyességgel a felek vitás vagy egyébként bizonytalan jogviszonyukat szerződés útján akként rendezik, hogy valamiben kölcsönösen engednek egymásnak. Bizonytalannak kell tekinteni a jogviszonyt akkor is, ha a belőle származó követelés behajtása kétséges. 1693. §. Az egyesség hatálytalan, ha valótlannak bizonyul oly körülmény, amelyet az egyezkedő felek valónak tartottak és az egyesség megkötésének alapjául vettek. Az egyesség érvényességét nem érinti valamelyik egyezkedő félnek oly körülményre vonatkozó tévedése, amelyre a vita vagy a bizonytalanság kiterjed. Ez akkor is áll, ha az egyesség megkötése után előkerült okirattal vagy más bizonyítékkal a vitát vagy a bizonytalanságot el lehetne hárítani. II. Élő jog. A peres egyesség szabályait l. az 1911:1. t.-c. 139., 231., 423. §§-aiban, valamint a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930:XXXIV. t.-c. 23. §-ában; l. mindezeket a polg. perendtartásról szóló részben.