Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

Közösség. 177 6) Egyéb akadályok. 31/745. V. Osztatlan közös tulajdont képező legelőnek felosztásához a földmivelésügyi miniszternek engedélye szükséges, ennélfogva ilyen engedély nélkül a közös legelő egy részének elszakítása és eredeti rendeltetésétől való elvonása sem eszközölhető. (2788/1904.) Dt. 4. f. II. 115. Ha a nő szülei a házukba beházasodott vejükre és lányukra a régi házuk eladásából befolyt vételáron vett új ház egy-egy negyedrészét ajándékképen átírják abból a célból, hogy lányukkal és vejükkel holtukig közös háztartásban éljenek: a vő nincs jogosítva arra, hogy neje szüleinek azt a célzatát, hogy maguknak a vett házban gyermekeikkel lányukkal és vejükkel) közös lakhelyet biztosítsanak, meghiúsítva az ingatlanra nézve a vagyonközösségnek árverés útján való megszüntetését kérje. (299471907.) MD. II. 91. Nincs törvényes alapja annak a kifogásnak, hogy a vagyonközösség megszüntetése alkalmatlan időben kéretett azért, mivel a községben a házak értéke a kivándorlás következtében csökkent. (5363/1908.) MD. III. 86. A vásártartási jog nem tartozéka annak a területnek (vásártérnek), melyen a vásár tartatik, hanem a volt földesúr tulajdonjogában rejlő jogosítvány, következőleg a többek közös tulajdonát képező vásártérre a közösség a vásártartási jog kérdésének megbírálása nélkül is megszüntethető. (397/1910.) MD. IV. 96. Az ingatlannak bizonytalan, jövőbeli eshetőségek bekövetkezése esetére várható értékemelkedése nem lehet akadálya a vagyonközösség ezen értékemelkedés előtti megszüntetésére. (P. Vili. 5028/1911.) MD. VI. 97. Az atya nem követelheti a tulajdonközösség megszüntetését atyai hatalma alatt álló kiskorú gyermekeivel szemben, ha az ingatlannak a gyermekek birtokából való elvonása által törvényes vagyonkezelői kötelezettsége ellen vétene. (329/1914.) MD. IX. 17. Egymagában az, hogy az osztály következtében különtulajdonba átment és önálló jószágtestekké vált épületrészek egy házfedél alatt vannak, vagy hogy az így elkülönített épületrészek tulajdonosait a konyha vagy más helyiség közösen illeti, a tulajdonközösséget az elkülönített épületrészekre nézve nem idézi elő. A külön jószágtestekké vált épületrészek mindenikének alkotórészévé lett közös konyhára nézve egymagában a közösségnek kényszerű megszüntetését a joggyakorlat kizárja. (C. 31/1917. Mj. Dt. I. 3. A tulajdonközösség megosztására alkalmatlannak találta a bíróság azt az időt, amely alatt az egyik tulajdonostárs férje hadifogságban van. (P. V. 2111/1917.) MD. XI. 146. Szladits: Kötelmi jog III. 12