Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

160 Közösség. gálja. Figyelembe véve azt is, hogy a szóban levő ingatlanok megvételénél a felperes is közreműködött és hogy a peres felek a megvett ingatlanokat a közös gazdálkodás ideje alatt közösen használták — az alpereseknek még abban az esetben is, ha saját vagyoni erejük az ingatlanok megszerzésére elegendő volt, tartoztak volna az ingatlanok külön szerzését illetőleg a felperessel megállapodni. Ily megállapodás nem létében tehát a felperes jogszerűen helyezkedett arra az álláspontra, hogy az ingatlanok a közös gazdálkodás eredményéből közös célra és közös érdekben vétettek. (C. 4760/1925.) PJE. 1926. évf. I. A házasságon kívüli viszonyban élő felek vagyoni viszonyainak megítélése és rendezése tekintetében irányadóul szolgáló jogszabályok lényege általában abban éleződik ki, hogy olyan esetben, ha az együttélő felek valamelyikének vagyonában olyan vagyonszaporulat mutatkozik, amelynek megszerzésében mindkét fél akár vagyonával, illetve jövedelmével, akár a vagyoni gyarapodást előidéző munkájával résztvett, á felek vagyoni viszonyait a közszerzeményre vonatkozó jogszabályok teljes kizárásával a jogközösségre vonatkozó általános magánjogi elvek alapján kell elbírálni, ha azt az eset körülményei és a méltányosság szempontjai indokolttá teszik. — II. Ez a jogalkalmazás csak olyan esetben foghat helyt, amikor a házasságon kívüli viszonyban élő egyének személyi, társadalmi és vagyoni helyzetében szembeötlő aránytalanság nem mutatkozik, mert csak ilyen esetben indokolt annak feltevése, hogy a felek együttmunkálkodása, illetve az egyik, vagy másik fél különvagyonának vagyonszerzésre fordítása a felek szándéka szerint is közös szerzemény létesítését célozta. (P. III. 4926/1938. Gr. XXXII. 751.) 2. A részek aránya. A tulajdonjogi arány megállapítása iránti felszólamlási ügyben nem tehető intézkedés tárgyává az a kérelem, hogy az ingatlan tulajdonjoga a tényleges birtoklás alapján kizárólag a felszólaló javára állapíttassék meg. (4725/1903.) Dt. 3. f. XXVI. 91. A tulajdonostársak része csakis akkor határozatlan, ha a telekkönyvben kifejezetten a határozatlan arány ki van tüntetve. (C. 5767/1904.) A tulajdoni arány megállapításának az 1881. évi LX. t.-c. 143. §-ában megszabott egyéb feltételek fennforgása esetében is csak akkor van helye, ha a tulajdonjog határozatlan részekben van a tulajdonostársak nevére bejegyezve. A részek határozatlanoknak csakis akkor tekinthetők, ha kifejezetten ilyeneknek vannak bejegyezve, mert ha csupán ai