Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

Közösség. 161 arány nincsen feltüntetve, akkor az osztrák polgári törvénykönyv érvényben levő 837. §-ában felállított jogvélelem alkalmazandó, vagyis a társak részei egyenlőknek tekintendők. (6459/1903.) Dt. 3. f. XXV. 111. Ugyanígy: (5767/1906.) Dt. 3. f. XXVII. 217. I. A vagyonközösség megszüntetése iránti pernek feladata az is, hogy azt a tulajdoni arányt, amely szerint az árverési vételár az egyes tulajdonostársak, illetve hitelezőik között felosztandó, amennyiben az vitássá tétetett, határozza meg. — II. A vagyonközösség megszüntetése folytán a befolyandó árverési vételár a tulajdonostársak között rendszerint a tulajdoni arány szerint osztandó meg, kivéve, ha az egyik tulajdonostárs az általa előállított értéktöbblet megtérítésére bír igénnyel. Ezt az igényt azonban az illető tulajdonostárs korlátlanul csak abban az esetben gyakorolhatja, ha oly árverési vételár éretik el, amely úgy a telek, mint a befektetés által előidézett új épület külön értékét fedezi, vagy meghaladja, de ha az árverési vételár mind a két értéket nem fedezi, az esetben a beruházó tulajdonostárs csak abban az arányban igényelheti az értéktöbblet megtérítését, amelyben eme többlet az ingatlan egyéb értékével áll. (C. 2014/1917J Mj. Dt. XII. 10. Az ingatlan telekkönyvi tulajdonosát az ingatlan ha nai a tulajdoni aránynak megfelelő részben illetik. (Kúria P. VI. 5532/1929.) MD. XXIV. 130. 3. Közös birtoklás; használat és kezelés. Ha a társtulajdonos tulajdonostársaival együttesen az osztatlan közösvagyon kihasználása, illetve kezelése iránt már rendelkezett, úgy ezt a rendelkezést, amely a közös tulajdonosok között is egyúttal a közös vagyon kezelése iránti szerződés hatályával bír, a tulajdonostársak beleegyezése nélkül egyoldalúan meg nem változtathatja. (228/19001.) Dt. 3. f. XXL 16. Osztatlan állapotban levő ingatlannak társtulajdonosa harmadik személyek irányában a tulajdonjoggal járó összes .jogokat gyakorolhatja anélkül, hogy ezek az ő jogkörét érintő kifogást emelhetnének. Az ily tulajdonostárs tehát bérletnek felmondására is jogosítva van. (Bpesti törv. 7/1904. E. III.) Dt. 3. f. XXVII. Közös tulajdon esetében a tulajdonostársak, ha nem egyeznek meg a tényleges megosztás szerint leendő birtoklásban, az eszmei hányad szerint való közös osztatlan együttes birtoklásra vannak jogosítva, nem pedig annak igénylésére, hogy az ingatlannak őket megillető része az ő kizárólagos birtoklásukba bocsáttassék. (G. 883/1909.) MD. IV. 123. Szladits: Kötelmi jog TU. II