Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

Közösség'. 159 vállaltak, a közösség megszüntetésekor bármelyik részes követelheti, hogy a hitelezőt a közös tárgyból elégítsék ki. Ha egyik részesnek a másik részes ellen a közösségen alapuló követelése van, a közösség 7neg szüntetésekor követelheti, hogy az adós osztályrészéből elégítsék ki. Az 1. és 2. bekezdésben említett követeléseket a részes külön jogutóda ellen is lehet érvényesíteni, de ingatlanra vonatkozó tulajdonközösség esetében csak akkor, ha ez a jog a telekkönyvben be van jegyezve, vagy ha arról a jogutód jogának szerzésekor tudott, vagy ha a szerzése ingyenes volt. Amennyiben e követelések kielégítése végett a közös tárgy eladása szükséges, az eladás ugyanúgy megy végbe, mint a közösség megszüntetésére irányuló eladás esetében. 1659. §. Oly tárgyak tekintetében, amelyeket valamelyik részes osztályrészébe kapott, a többiek jog fogyatékosság és a dolog hiányai miatt illetőségeik arányában eladóként szavatolnak. II. Élő jog. 1. A közösség keletkezése. 2. A részek aránya. 3. Közös birtoklás; használat és kezelés; költségek. 4. Tulajdonközösség megszüntetése. a) Perenkívüli megszüntetés. b) A megszüntetési per általában. c) A megszüntetés akadályai. 1) Természetben oszthatóság. 2) Tényleges megosztás. 3) Alkalmatlan idő. 4) Társas viszony, házasság. 5) Terhelő jogok. 6) Egyéb akadályok. 5. A közösség külső hatásai. 6. Vegyes szabályok. 1. A közösség keletkezése. Amennyiben közös gazdálkodás családi kapcsolatban és együttélésben történt, ebből kifolyólag pedig a dolog természete szerint kölcsönös bizalmon alapult és attól volt feltételezve, hogy mindegyik fél első sorban a közös érdeket szol-