Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)
144 Megbízás. annak a rögtöni hangsúlyozása, hogy a megbízást csak visszteher ellenében hajlandó teljesíteni. (P. VI. 3719/1934. Gr. XXVIII. 656.) Az 1874:XXXIV. t.-c. 42. §-a az ügyfelének azt a jogot biztosítja, hogy az ügyvédtől a képviseletet előleges felmondás néíküi is bármikor elvonhatja. Oly kikötés, amely e feltételen elvonási jog gyakorlásának a kijátszására irányul, az ügyfélnek a képviseleti jogra vonatkozó rendelkezését akadályozza, a törvény céljával ellenkezik, mert ilyen, tartalmánál fogva érvénytelen és bírói figyelembe nem vehető. A díjlevél ama kikötése, mely szerint a kikötött külön honorárium a peres összegek és igények után számítva nyomban esedékessé válik, ha az ügyfél a felhatalmazást felmondja, vagy ha az ügyvéd hozzájárulása nélkül a peres összegnél, vagy igénynél kisebb összeg, illetve igény erejéig ellenfelével egyességet köt, az 1874:XXXIV. t.-c. 42. §-ának vázolt törvényhozási célzatával ellenkezik. (P. VI. 5229/1936.) JH. XII. 248., JHMD. IV. 598. old. Az ügyvédi díjazás bírói megállapításának az ügyvédi rendtartás 54. §-a értelmében csak abban az esetben van helye, ha a felek szabad egyezkedése érvényes megállapodáshoz nem vezetett. (P. VI. 2356/1936.) JH. XI. 1., JHMD. IV. 596. old. Az ügyvédi díj bírói megállapítása esetén a Ppé. 18. §ának 4. bekezdése értelmében figyelembe kell venni azt, hogy az ügyvéd eljárása a fél érdekében indokolt volt-e, hogy azt a rendes ügyvéd gondosságával teljesíteni kellett-e, valamint az ügy tárgyának értékét, egyéb jelentőségét, az előtanulmánvokra megkívánt időt és szellemi munkát is. (P. VI. 4009/1937.) JH. XII. 102., JHMD. Iv. 596. old. A közös megbízásból származó költségeket egyetemlegesség esetében is a dolog természeténél fogva egymás közt aránylagosan mindenik megbízó fél maga viseli akkor, ha a megbízás eredménye (az elkészített kartellszerződés aláírása) oly okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, ha azonban a végleges megegyezést az egyik fél jogellenesen és vétkesen akadályozta meg, a feleslegessé vált okiratkészítésscl kárbaveszett kiadásokért egymaga felel. (P. IV. 15/ 1938.) JH. XII. 376., JHMD. IV. 600 old. Ha a díjlevélben kitűzött ügyvédi ténykedésekből csak kevés, vagy egyáltalán semmi nem végeztetett el (ha a válóper a házasfelek kibékülése folytán a keresetlevél benyújtásáig sem jutott, ha a megrendelt végrendelet csak tervezet maradt, ha a gondnokság alá helyezés, ideiglenes nőtartás, ingó kiadása iránti perek még a tárgyalásuk előtt megszűntek) az ügyvéd díjazására nézve nem szolgálhat irányadóul az a megállapodás, amelyet a felek özeknek az ügyeknek a
