Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)

Az eladó szavatossáaa 69 nekszik és fölszabadul s a vásárlót azoknak uralmában többé megtartani nem tartozik. Hármaskönyv I. R. 76. cím. A szavatosságot vagy mentesítő biztosítékot illető nevezetes kérdés. Kérdés továbbá: ha valaki magára vállalta, hogy egy másikat valamely birtok uralmában megtart és magát annak megtartására kötelezte s idők folytán a földek valamely részecskéjét valaki határjárás útján vagy más címen abból a birtokból kiszakította és törvényes úton elkülönítette, a tettleges birtoklás épségben maradása mellett: vájjon a felvállaló tartozik-e a másikat a földnek eme részecskéjében is megtartani'? 1. §. Feleld, hogy nem tartozik. Mivel ő azt a birtokot, minden törvényesen ránéző haszonvételeivel és tartozékával együtt, a másikra ruházta és ily módon vállalta magára, hogy őt annak uralmában megtartja, a fekvőség ama részecskéje pedig a birtokhoz törvényesen nem tartozott; és így maga az eladó is ama részecskére nézve rosszhiszemű birtokos volt. Ezért ő másnak jogait el nem adhatta, aminthogy el sem adta, e záradék erejénél fogva: „Ad eandem possessionem de jure spectantibus, et pertinere debentibus etc," 2. §. Hacsak netán magát akképen nem kötelezte, hogy a másikat ugyanazon határvonalakkal és barázdákkal fogja annak uralmában megtartani, amelyekkel ő maga is azt a birtokot hatalma alatt és uralmában tartotta, mert ebben az esetben az elvesztett föld helyébe a másiknak egyenértékű földet tartozik adni. Hármaskönyv I. R. 77. cím. Hogy a fekvő jószágoknak ajándékozói és eladói azoknak birtokosai ellen keresetiéi saját személyükben nem léplietnelt fel. Azt az egyet meg kell azonban jegyeznünk, hogy az előbb említett mentesítő biztosítékot mindig kívül álló és idegen perlekedőkre, törvényes követelőkre és fel-