Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)

Az eladó szavatossága 1387. §. Ha a vevő, ismerve a hiányt, a hiányos dolgot teljesítésül mégis elfogadja, szavatosság alapján csak akkor támaszthat követelést, ha jogát ehhez az elfogadáskor fenntartotta. 1388. §. A vevő, aki a szavatossági hiány miatt gyakorolható jogok közül már választott, választásától mindaddig eltérhet, amíg az eladó vele meg nem egyezett, vagy amíg a bíróságnak a vevő keresete értelmében hozott ítélete jogerőssé nem vált. Eltérhet még akkor is, ha az eladó vele már megegyezett ugyan, de a választott jognak megfelelő kötelezettsége teljesítésével vétkesen késlekedik. A vétel felbontását vagy a vételár leszállítását kimondó ítélet visszahat a keresetindítás időpontjára. 3. A vétel felbontásának követelése. 1389. §. Ha a vevő az eladóval szemben azt állítja, hogy az eladott dolog szavatossági hiányban szenved, az eladó a vétel felbontásának felajánlásával és megfelelő határidő kitűzésével nyilatkozatra hívhatja fel a vevőt az iránt, kívánja-e a felbontást. Ily felhívás esetében a vétel felbontását csak a határidő elteltéig lehet követelni. 1390. §. Az eladó, ha még nem telt el az az idő, amely alatt joga van teljesíteni, elejét veheti a vétel felbontásának azzal, hogy ennek az időnek eltelte előtt a hiányt pótolja; egyidejűleg meg nem határozott dolog eladása esetében azzal is, hogy ugyanezen az időn belül saját veszélyére és költségén a hiányos dolog helyett hiánymenteset szolgáltat a vevőnek. Ha azonban e jogával oly időben él, amikor már teljesítési késedelemben van, köteles a vevőnek a készdelemből eredő kárát megtéríteni. Az előbbi bekezdésben meghatározott jog nem illeti meg az eladót, ha a hiányt csalárdul elhallgatta. 1391. §. Az eladó, ha ingatlant térfogat szerint meghatározva adott el, a térfogatért, mint kikötött