Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)

Az eladó szavatossáaa 63 tulajdonságért, szavatol; a vétel felbontását azonban a vevő térfogatbeli hiány miatt csak .abban az esetben követelheti, ha a hiány oly lényeges, hogy a szerződés ez okból reá nézve érdekét vesztette. 1392. §. Ha együtt eladott több dolog közül nem valamennyi szenved szavatossági hiányban, a vétel felbontását, bárha valamennyi dolog vételára egy öszszegben van is meghatározva, rendszerint csak a hiányos dologra vagy dolgokra nézve lehet követelni. Ha azonban a dolgokat mint együvé tartozókat adták el, bármelyik fél kívánságára, akinek érdekévet a dolgok különválasztása ellenkezik, a felbontást az egész vételre ki kell terjeszteni. 1393. §. Ha egy összegben meghatározott vételárért eladott több dolog közül a vétel nem valamenynyire nézve bomlik fel, a vételárt abban az arányban kell mérsékelni, amelyben valamennyi dolognak az eladáskor volt együttes értéke a nem kifogásolt dolgok ugyanakkori együttes értékéhez állana valamennyi dolog hiánymentessége esetében. 1394. §. A vétel felbontása esetében az eladó köteles a vevőnek a szerződés megkötésével és a dolog átvételével felmerült költségét megtéríteni. A dolgot ott kell visszavennie, ahol az a hiány kitűnése idejében volt. Egyebekben a vétel felbontására a törvényes elállási jog szabályait kell megfelelően alkalmazni. i. Árleszállítás követelése. 1395. §. Árleszállítás esetében a vételárt abban az arányban kell leszállítani, amelyben a szerződés megkötésekor — vagy ha a vételárt későbbi időpont szerint határozták meg. e későbbi időpontban — a dolognak hiánymentes állapotban való értéke a hiányos állapotban való értékéhez állott. 1396. §. Ha egy összegben meghatározott vételárért eladott több dolog közül nem valamennyi hiányos, az