Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)
A vétel általános szabályai 51 Ugyanígy: (645/1902.) Dt. 3. f. XXII. 201. (I. G. 439/1902.) Dt 3. f. XXIV. 61. (P. V. 3292/1930.) Grill XXV. 706. Ellenkező: (4833/1000.) Dt. 3. f. XIX. 77. Aki a vétel tárgyát a vételár kifizetéséig a maga tulajdonjogának fenntartásával ruházza át, azzal a tényével, hogy az így eladott dolognak a vevő foglaltató hitelezővel szemben tulajdoni igényper útján bírói zár alél való feloldását eszközli ki, a végrehajtást szenvedő vevő irányában a vételtől nem áll el és az eladótól nem lehet megtagadni azt a jogot, hogy a vevőtől a vételi ügylet teljesítéseik ép a vételár megfizetését követelje s ha ennek a vevő eleget nem tesz, kielégíttetését a nyert jogerős ítélet alapján a vétel tárgyára is vezethető végrehajtás útján szorgalmazza. (C. 8704/1911.) Gr. XIV. 295. Az eladó nem követelheti a vevőtől a hátralékos vételárat, ha a tulajdonjogfenntartással eladott árut visszaveszi és azzal rendelkezik. Ha azonban az eladó a szerződés szerint jogosítva volt az árut átadás után is a vevőtől visszavenni és nyilvános árverésen eladni, az ilyen eladás nem tekinthető a szerződéstől való elállásnak, hanem csupán a vevő fizetési késedelméből eredő jog gyakorlásának. A vevő tehát nem követelheti az eredeti állapot visszaállításaként az eladásból befolyt vételárnak, amelyet az eladó a vevő hátralékának fedezetére megtartott, visszafizetését. (P. VII. 3260/1930.) Ha a szerződés az eladónak jogot biztosított, hogy vételárkövetelésének behajtása iránt lépéseket tegyen, ily irányú eljárása nem fosztotta meg attól, hogy amennyiben követelését ezen az úton megkapni nem tudja, a tulajdonjog fenntartásból eredő visszaikövetelési jogát gyakorolja. Ennek az utóbbi jognak gyakorlása tehát nem zárja ki, hogy az előbb jogszerűen folyamatba tett peres eljárás költségei megtérítését követelje annak ellenére is, hogy a per főtárgyául szolgáló vételárkövetelést, mint ilyet, a tulajdonjogfenntartásiból eredő visszakövetelési jog gyakorlása folytán már nem érvényesítheti. (P. VII. 2530/1932.) Gr. XXVII. 647. c) Kárveszély viselése. L. még a fenti 5. pontot ls. A tulajdonjog fenntartásával kötött adásvétel halasztó feltétel mellett kötött ügyletet képez, aminek az a következménye, hogy a vevő tulajdonjoga csak a feltétel beálltával, vagyis a vételár kiegyenlítésével válik létezővé és így a vétel tárgyát képező áruban az átadás és a feltétel teljesülése közötti Időben esett véletlen kár az eladót és nem a vevőt éri. Ha a véletlen folytán a vétel tárgya megsemmisül, az adásvételi ügylet megszűnik s az eladó a kapott vételárat még az esetben is visszatéríteni tartozik, ha a szerződés szerint a vevő a vett árunak saját költségén való biz» tosítását elvállalja — s ennek a kötelezettségének eleget is tett, — de a biztosító által fizetett kártérítés kisebb mint az eladó vétel*
