Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)

A vétel általános szabálya') 47 Ebben a perben az ügydöntő 'kérdés az, hogy bár a felek között létrejött adásvevési szerződésben nincsen kikötve a felperes javára a szerződéstől való elállás (visszalépés) joga arra az esetre, ha a vevő alperes a szerződés értelmében a vételárfizetési kötelezettségének eleget nem tesz, jogosítva van-e felperes az alperes mulasztása rűiatt a szerződéstől elállani és annak hatálytalanná válását bír6i úton megállapítani'? Kétoldalú szerződésnél — amilyen az itt szóbanforgó jogügylet is — az egyik szakértő fél külön kikötés nélkül is elállhat (visszaléphet) a szerződésitől!, ha a szerződés reá nézve a másik fél szerződésszegése, illetve mulasztása folytán már érdekét vesztette. (C. 2656/1926.) P. J. E. 1)927. évf. Azt a kárt, melyet az eladó azáltal szenvedett, hogy a vevő fizetési késedelme folytán harmadik személlyel kötött szerződését teljesíteni nem tudta és emiatt az adott foglalót elvesztette, a vevő akkor köteles megtéríteni, ha a szerződés keni körülményekből az eladó ügyletéről vagy ügyletkötési szándékáról tudott vagy tudhatott. (P. V. 789/1929.) MD. XXIII. 42. g) Vételárfizetés sorsjegyvételnél. Abból, hogy az ajánlattevő a vételár megküldésére határidőt nem tűzött, csupán azt következtethette felperes, hogy a húzás napja, mint végső határidő előtt, mindaddig, míg az ajánlattevő ajánlatának visszavonását tudomására nem juttatja, a sorsjegyek vételárát megküldheti, de a vételárat maga részére hitelezettnek nem tekinthette. . Minthogy ezek szerint bizonyítva van, hogy a vételár felperesnek nem hiteleztetett, azt pedig maga is beismerte, hogy a vételárat csak hosszabb idővel a húzás után küldte meg; és minthogy a kérdéses, csupán egyszeri húzásra érvényes (osztály) sorsjegy természetéből folyik, hogy az, mint a húzás után reménybeli értékkel már nem bíró, adásvevés tárgyául csak a húzás napjáig szolgálhat és hogy ennélfogva felperes, kinek a vételár nem hiteleztetett, azok megvevőjének csak akkor volna tekinthető, ha az azokért esedékes vételárat a húzás napjáig tényleg megküldte, vagy legalább ezen határidőig vevői készségét bejelentette volna; végül, minthogy ily körülmények közt alperes a nyereménynek a sorsjegyek megvásárlása, illetőleg a vételár lefizetése ellenében, kötelezett kiszolgáltatásra nem köteles: felperest keresetével elutasítani kellett. (C. 917/1901.) Az egyszeri húzásra érvényes sorsjegyeknek a vevő részére való elküldése esetében a sorsjegy vételára nem továbbra, csupán a húzás időpontjáig tekinthető hitelezettnek nemcsak akkor, ha az ügyleí az elárusítók és a sorsjegyet nem továbbadás céljából vásárlók közt köttetik, hanem akkor is, ha a sorsjegyekre vonatkozó ügylet a főelárusító és a sorsjegyet továbbadás céljából vásárlók közt létesült. (Bp. T. 146/1904.)