Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)

46 A vétel általános szabályai Mintán az eladó a; szerződés nem teljesítésétől az őt megillető jogot közül ez utóbbit választotta, ennek folytán nem térhet vissza többé ezúttal a már feladott ama másik joghoz, mely a szerződés érvénytelenítésére vonatkozik, mert 'eladó kiemelt eljárásával azt az akaratát nyilvánítottja ki, hogy a mulasztás ellenére is a késedeliemből eredő másik jogáról ezúttal lemond és a szerződést fenntartja. (C. 3905/1904.) Az eladónak az érdeke az, hogy a vételár felett az annak fizetésére kitűzött időben nemcsak jogilag, hanem tényleg is rendelkezhessék. Áll ez főleg olyan időben, amidőn úgy a pénznek, mint az árunak értéke gyors változásnak és bizonytalanságnak és pedig a pénznek hátrányára van kitéve. (C. 2095/1920. M. Tára I. 101.) Az eladó a fizetéssel késedelme® vevővel szemben nem hagyható bizonytalanságban az iránt, hogy a vevő fog-e és mikor fizetni? Ily bizonytalamság esetén az eladó a szerződéstől jogosan elállhat, ha mindjárt abban a vevő fizetési késedelme kifejezetten bontó okul ki nem köttetett. (C. 2612/1920. M. Tára H. 32.) Az eladó érdeke abban áll, hogy az eladott dolognak ellenértékét az arra szerződésileg kikötött időben, helyen és módon megkapja, hogy ilyen módon a fizetés kikötött idejétől fogva az ellenérték felett rendelkezhessék s azt gazdasági rendeltetésére fordíthassa. Ez az érdeke annál inkább jelentőségteljesebb s így a fizetésre kikötött határidőnek betartása a szerződésnek annál lényegesebb feltételévé válik, minél gyorsabban és minél nagyabb mértékben változnak a gazdasági viszonyok az árak folytonos és váratlan hullámzása folytán. Ilyen viszonyok között a vevő teljesítési képességére és akaratára számító eladó nem kényszeríthető annak tűrésére, hogy vagyona felett való rendelkezési jogában a másik félnek szerződésellenes magatartása miatt hosszabb időn keresztül akadályozva legyen és nem tartható huzamosabb ideig bizonytalanságban aziránt, hogy a másik szerződő fél szerződéses kötelezettségének mikor fog eleget tenni, avagy annak egyáltalán eleget tesz-e vagy sem? hanem jogosítva van a késedelmes vevőt a teljesítésre azzal felhívni, hogy újabbi mulasztása esetében az eladó a szerződéstől elálL Az elállási jog gyakorolhatása szempontjából ennek külön kikötésére szükség nincs, mert ezt a jogot az eladó részére a fenti jogszabály biztosítja s attól csak az ellenkezőnek kikötése esetére esik el. (M. Tára III. 39.) Általános szabály adásvételi szerződésnél, hogy amennyiben az eladó részéről a vétel tárgyának a vevő részére történt átadásával, illetőleg ingatlannál szolgáltatással, teljesített és ekként a vevő tulajdonjogot nyert, — a vevőnek vételárfizetési késedelme nem ad jogot az eladónak az adásvételi szerződéstől való elállásra — kivéve, ha az erre vonatkozó jog fenn volt tartva. (P. VI. 7290/1924.) MD. XVIII. 58.