Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)

A vétel általános szabályai 45 Adásvételt tárgyazó ügyleteknél ellenkező megállapodás hiányában, az vélelmezendő, hogy a vételár az adásvevési szerződés létrejöttekor, a vétel tárgyának átadása alkalmával azonnal fizetendő, minélfogva az ellenkezőnek bizonyítása az azt állító felet terheli. (C. 1127/1898.) Jogszabály az, hogy a vevő, aki a megvett ingatlannak már birtokában is van, a kiikötött időben a vételárt akkor is tartozik megfizetni, ha az eladó mellékkötelezettségének még eleget nem tett. De az eladót megillető ezzel a joggal szemben az Ingatlan vevője, ha az ingatlan záloggal van terhelve, az eladótól biztosítást kívánhat avégből, hogy zálog érvényesítéséből reá kár ne háruljon. (C. 228/1899.) Az eladó a vételár megfizetését méltányos idő eliteltével akkor is követelheti, ha a fizetés idejének megválasztását a felek, a vevő érdekében, a vevőre bízták. (P. V. 8422/1927.) MD. XXIII. 20. e) Rebus sic stantibus-klauzula. Abban, az esetben, ha az eladó a hitelt igénybe vevőjének hitelképtelenségét igazolja, az eladó a szerződésileg hitelképesség feltevésével ígért hitelezés dacára sem szorítható arra, hogy vevőjének az eladott árukat hitelűbe szolgáltassa. (C. 1016/1898.) d) Vételár biztosítása. A vételárra nézve a szerződés az adóslevél tekintete alá esik. Ameaiayiben tehát a 'tulajdonjog jogerős bekebelezése folytán a vételár esedékessé vált, annak, mint lejárt követelésnek biztosítására a zálogjog előjegyzésnek helye van. A görög szertartású katolikus püspökség javára ^ eszközölt jogerős tulajdonjogi bekebelezéssel szemben ugyanazon ingatlanokra a zálogjog előjegyzésénél az nem vizsgálható, hogy az adásvevési szerződés kormányhatósági jóváhagyásit nyert-e. (C. 10.539/1903.) e) Lefizetés bizonyítása. A tulajdonjognak a vevő javára történt bekebelezése a vételár teljes lefizetésének vélelmét állapítja meg, de helye van ellenkező bizonyításnak. (C. 4316/1894.) í) Nemfizetés jogkövetkezményei. Szerződő felek abban állapodtak meg, hogy amennyiben a vevő a vételári részletfizetést elmulasztaná, az eladó kincstár jogosítva van az egész hátralékos vételári részletet egyszerre behajtani, vagy pedig a szerződést megszünitetni és az ingatlant visszavenni. Nem taa-talmaz azonban a szerződés oly rendeükezést, hogy az eladó ez.t a két jogot egyszerire és együttesein is érvényesítheti, hanem e részben eladét csak a szabad választás joga illeti meg.