Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)

44 A vétel általános szabályai határozott vételár mily rész© nyer kielégítést, a vételi szerződés megkötésének s az azzal kapcsolatosan létesült tartozásátvállalásnak időpontjában fennálló dollárérték az Irányadó minden olyan esetben', amidőn a szerződő felek ettől eltérően nem rendelkeznek. (P. V. 3S1/1936. Gr. XXIX. 792.) Az adásvételi szerződésben a szolgáltatás vagy ellenszolgáltatás tárgyának a meghatározását valamelyik szerződő félre, vagy harmadik személyre is lehet ugyan bízni, ha azonban az előszerződés a vételár meghatározása tekintetében csak ilyen rendelkezéseket foglal magában, annak alapján nem lehet a végleges szerződés megkötésétől vonakodó fél ellen az iránt kereseteit indítani, hogy a megkötendő adásvételi szerződést vele szemben már előre mondja ki a bíróság érvényesnek, mert ezzel a vételi szerződés még azután megállapítandó feltételei méltányos vagy méltánytalan voltának az elbírálása kivétetnék a bíróság hatásköréből, márpedig a szolgáltatás tárgyát az erre feljogosított személynek a méltányosság szerint kell meghatároznia és ha a felek között vitássá válik, hogy a meghatározás a méltányosság szerint történi-© vagy sem, ezt a kérdést a bíróság dönti el. (P. I. 614/1938.) JH. XII. 429. JHMD. IV. 440. old. b) Fizetési idő. A vásár tárgyának birtokba vételié által a szerződé® teljesedésbe is vétetvén, alperes mint vevő a kikötött vételárt sem tarthatja többé vissza. (C. 1394/1890.) Miután a telekkönyveknek tárgyát képező ingatlanok szerzésénél, az id. törv.-szab. 21. §-a szerint alkalmazandó optkv. 431. §->a rendelkezéséhez képest az ingatlanok maik tulajdonjoga teleikkönyvi bejegyzés által szereztetik meg, a felek között a vétel az ingatlanok tulajdonjogának a vevő alp.-re történt telekkönyvi bekebelezésével foganatba ment és az alp. az ingatlanoknak az ő birtokába át nem adása miatt a szerződésileg meghatározott vételárat visszatartani és annak fizetését megtagadni csak abban az esetben lenetne jogosítva, ha kiköttetett volna, hogy a vételár megfizetésének a birtokbaadás feltételét képezi. Ilyen kikötés azonban az írásba foglalt vételi szerződés tartalmából kd nem magyarázható, a vételárról a felp.-nek adóslevelet állított ki, amelyben feltétlen Ikötolezettíéget vállalt a vételár fizetésére. Ezek szerint az ingatlanoknak a íelp.-ek részéről történt birtokbaadása nem képezvén feltételét a vételár kifizetésénelk, a birtokba átadás ténye ügydöntő körülményt nem képezhet, s <a fellebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett meg, hogy ettől a körülménytől tette függővé az alperes véteüáríiaetési kötelezettségének megállapítását. Ellenben felperes a telekkönyvi átruházással teljesedésbe ment vételi szerződés alapján alp.-tői a vételár megfizetését követelni jogosítva lévén, alperes marasztalandó volt. (C. 19S/1896.)