Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)
36 A vétel általános szabályai osendk megjelölve és hogy a vételár csak olyképen van megjelölve, hogy az eladó a vételárat 400 korona híján felvette, a 400 korona vételárhátralék a telekkönyvi átruházás után lesz kifizetve. (P. V. 9156/1926.) MD. XXII. 2. Az ingatlant elidegenítő ügyletinek az ügylet lényegéhez nem tartozó kikötései szóval Ls létesíthetők. (Kúria P. V. 5828/1923.) MD. XXIV. 142. I. Ingatlan adás-vételénél az ellenszolgáltatás megjelölésének nem kell számszerűnek lenni, hanem elég az is, ha a vételár a megjelölésből utólag számszerűen kimutatható. — II. A felek megállapodhatnak akként Ls, hogy a visszavásárlási ár a vevő által a visszavásárlási jog gyakorlása alkalmával megállapítandó összeg lesz. — IIII. A visszavásárlást árra nézve a szerződésben foglalt ilyen kikötés a jogügylet érvényességére befolyással nincs. (P. V. 31189/1930.) MD. XXV. 38. I. A vételi szerződés már létrejöhet ugyan azzal, hogy a felek a vétel tárgyában és a vételárban megegyeznek; ha azonban valamelyik fél kijelentése szerint egyéb pontokra ás meg kell állapodni, akkor a szerződés létrejövetele kétség esetében attól függ, hogy a feleik ezekre a pontokra is megegyezzemeik. — II. Ha ekként az eladó a szolgalmak átvételére vonatkozó megállapodást jelezte fontosnak, a szerződés érvényes létrejöttéhez szükséges, hogy a felek erre vonatkozólag — bár csak szóval is — megegyezzenek. (P. VI. 2647/1931.) MD. XXV. 9. Az ingatlant elidegenítő jogügylet csak akkor érvényes, ha nemcsak hogy írásba van foglalva, hanem az okirat, mint legkevesebb kelléket tartalmazza az ügyletkötő felek megnevezését, azoknak jogi nyilatkozatait és úgy a vétel tárgyát, mint az ellenszolgáltatást, illetve annak hiányát. Ezeket az dkiratokat oly módon kell tartalmazmlia, hogy azok iránt kétség fel ne merülhessen. Ha tehát ezen kellékeik valamelyike hiányzik, úgy az ügylet önmagában semmis, jogi hatást nem von maga után, amely absolut semmisség hivatalból is fligyelembe veendő. (P. V. 5052/1937.) JH. XII. 5&á., JHMD. IV. 442. old. Az okiratnak abban az irányban sem szabad kétségre vagy vitára alapot adni, hogy az elidegenítés tárgya eszmoi illetőség, vagy természetben kijelölt ingatlanrész-e; utóbbi esetben az ingatlanrészt a szükséghez képest a helyszíni fekvés, határok és térmérték szerint kell szabatosan meghatározni. (P. V. 679/1942.) J. H. XVI. 378. c) Írásbeli alak közelebbről. A 4420/1918. M. E. sz. rendelet 1. §-a szerint ingatlant elidegenítő jogügylet érvényességéhez a jogügyletnek írásbaíoglalása lévén szükséges; evégből mind a két szerződő fél egybehangzó ügyleti nyilatkozatának okiratba foglalása kívántatik meg, mert csak
