Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)

A vétel általános szabályai oikiratba foglalása érvényességi .kellék. — Minthogy ezek szerint a minisztérium ezt a 4420/1918. M. E. sz. rendeletet saját hatáskörében törvényes felhatalmazás alapján adta ki, annak megvizsgálásába, ha vájjon a háború következtében szükséges volt-e ilyen, az eddiiigi jogszabályoktól eltérő intézkedés megtétele, a kir. bíróság bele nem mehet, ment ennek a kérdésnek megítélése a minisztérium hatáskörébe tartozik. (P. V. 290/1921.) MD. XIV. 27. Érvénytelen a 4420/1918. M. E. sz. rendelet ellenére csupán szóbelileg létrejött ingatlan adásvételi szerződés az esetben is, ha ezen rendelet aiz 1912. évi LXIII. t.-c. 2. §-ának 2. bekezdése ellenére az illető községben, az ott szokásos módon kihirdetve nem lett (P. V. 969/1921.) MD. XV. 16. Az 1018. évi 4420/1918. M. E. sz. rendelet általában ingatlanokról intézkedvén, hatálya a belsőségi ingatlanokra is kiterjed. (P. VI. 4047/1921.) MD. XV. 93. A 4420/1918. M. E. sz. kormányrendeletnek az a célja, hogy az ingatlanok kellő megfontolás nélkül el ne Idegen illessenek s e cél elérése érdekében rendeli annak. 1. §-a azt, hogy az ingatlant elidegenítő jogügylet érvényességéhez a jogügyletnek írásba foglalása szükséges^. (C. 8070/1925.) Érvényes előzetes magegyezés hiányában a vételár kiűzetése és a biirboik'balépés alapján a 4420/1918. M. E. sz. rendelet szerint szükséges okirat kiállítása nem követelhető. (P. V. 2268/1928.) MD. XX1JI. 99. Az ingatlan elidegenítésére vonatkozó írásibeli szerződés hiányát nem pótolhatja sem a birtoknak, sem az előlegnek átadása, sem más valamely konkliudons tény. (P. V. 5387/1929.) MD. XXIII. 30. Ugyanígy. (P. VI. 2222/1930.) MD. XXV. 15. Az olyan szerződés, melyben ingatlan vevője maga mellié vevőtársat vesz, nem ingatlanelidegenítés. (P. V. 234'1930.) MD. XXIV. 91. I. Egymagában az a körülmény, hogy az ingatlant elidegenítő jogügylet a 4420/1918. M. E. sz. rendeletnek és a kir. Kúria jogegységi tanácsa 27. sz. polgári döntvényében foglaltaknak megfelel, még nem zárja ki az ügylet komolyságának vizsgálatát. — II. A. Kúria a komolytalanságot adott esetben egyebek közt azon na alapon áis megállapította, hogy az ügylet szövevényes volta miatt indokolt lett volna a vétel tárgyának megjelölésén és a vételár megállapításán felül egyéb, — a vételái fizetésének módozataira, a birtiokbalépésre s a tulajdonjog bekeibelezéséhez alkalmas szerződés kiállítására vonatkozó — feltételek közelebbi körülírása és meghatározása is s ez nem történt meg. (P. VI. 326/1930.) MD. XXIV. 44. Ingatlant elidegenítő ügyletnél az ingatlan kiállítása nem pusztán csak magával az oMrattal, hanem más módon is bizonyítható. (Kúria P. VI. 1360/1931.) MD. XXIV. 193. Szladita: Kötelmi jog. II. 3