Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)

A vétel általános szabályai 31 zására alapul szolgálhatna*. (P. I. 614/1938.) JH. 428.. JHMD. IV. 440. old. b) Jóváhagyás szüksége. Az 1897:XX. t.-c. 40. §-a rendelkezéséhez képest az állam nevében kötendő beszerzési ügyletekre vonatkozó oly szerződésnek érvényes megkötése, amely ügylet 5000 forintnyi (10.000 K) értéket képvisel vagy meghalad, miniszteri utólagos jóváhagyástól függ. (P. VII. 4960/1917.) MD. XII. 107. Ingatlan elidegenítési ügylethez hatósági hozzájárulás egyedül a közérdek szempontjából szükséges, a közérdek megóvása pedig nem az ügyletkötő felekre, hanem egyedül az Illetékes közigazgatási szervre tartozik. Ha tehát ennek eljárásába valamelyik szerződő fél a hozzájárulás megtagadása végett beleavatkozik, ezáltal megsérti a szerződési hűséget, amelynél fogva ő teljesítésre lévén kötelezve, a teljesítés meghiúsításától tartózkodna köteles. (C. 5837/1921.) Ingatlan eladása a gyámoltra vagy gondnokoltra még gyámhatósági jóváhagyás esetében is csak akkor válik joghatályossá, amikor a szerződést a gyámhatóság jóváhagyási záradékkal ifl ellátta. (P. V. 4145/1922.) MD. XVI. 57. A bíróságon kívül önkéntes árverésen történt ingatlan eladás esetében a kiskorúra nézve kötelező vételi ügylet létrejöttéhez aa is szükséges, hogy a kiskorú gyámja és a vevő között adásvételi szerződés köttessék és a jóváhagyás a gyámhatóság által a szerződésre rávezettessék. (P. V. 195/1922.) MD. XV. 1117. c) Szerződéskötési költség. Ellenkező megállapodás hiányában az írásbeli vételi szerződés kiállításával járó kiadások a fennálló szokás szerint a vevőt terhelik. (C. 153/1897.) Az Ingatlan adásvételét tárgyazó jogügylet után kivetett Illetéket, ha eziránt a szerződésben megállapodás nincs, a vevő tartozik viselni. (75. T. Ü. H.. 1914. január 19.) PHT. 111. Dt. 3. f. XXVII. 84. Az a köztudomású tény, hogy ingatlan adásvételnél mindig a vevő fél, kölcsönügyleteknél pedig a hitelt igénybevevő fizeti az ügyben eljáró ügyvéd költségeit, tekintet nélkül arra, hogy melyik fél hívja az ügyvédet, vagy hogy a bank rendes ügyvédje végzi e munkákat, csak akkor szolgálhat irányadóul a fizetési kötelezettség megállapításánál, ha e tekintetben a felek között más megállapodás mincsen. (C. 2357/1S20.) M. Tára I. 108. L. a KT. 341. a hiteljogi kötetben.