Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)

30 A vétel általános szabályai nem valamennyi társtulajdonos járult hozzá. (401/1920. és 547/1920.) MD. XIV. 14. Nem tekinthető a vétel érvényes létrejöttéhez szükséges akaratmegegyezés létesültelek, midőn az ideiglenesnek nevezett adásvételi szerződés szerint a vevők 25 katasztrális holdat tetszésük szerint választhatnak ki az eladónak a családi hitbizományból kihasított, de még örökösi osztály útján csak ezután meghatározandó ingatlanából. (P. V. 3096/1927.) MD. XXI. 79. A vétel tárgyát megfelelően meghatározottnak tekintette a Kúria, amikor a felek abban állapodtak meg, hogy a vevő meghatározott egységárban megvesz az eladónak nagyobb telkéből egy kb. 200 négyszögölnyi részt, ha a tervbeveM parcellázást a hatóság engedélyezi és az átengedendő parcella kijelölésének joga az eladót illeti. Ezzel a megállapodással nem jelölték ugyan meg a szolgáltatás tárgyát val amely egyed illeg meghatározott dologban, mert a szerződés megkötésének időpontjábara nem lehetett tudni, hogy az eladó a létesülő parcellák. közül melyikkel kíván és fog teljesíteni, azonban ez a bizonytalanság a fajlagos és vegyes genericus kötelmekre vonatkozó jogszabályok értelmében az ügylet érvénytelenségét maga után nem vonja. Ilyen ecetben a fajlagos kötelem jogi természeténél fogva fennforgó bizonytalanság akkor oszlik el, amilkor az eladó a vállalt kötelezettségének megfelelően a létesült parcellák közül a szogáltatandót kijelöli, vagy ennek jogellenes megtagadása esetén a vevő a reá átszálló kijelölési jogot gyakorolja, esetleg a szolgáltatás tárgyát a szerződés tartalmának megfelelően a bíróság meghatározza. (P. V. 2088/1937.) JH. XI. 1005., JHMD. IV. 441. old. Nem lehet az ügyletkötő felek kellő megjelölésének a hiányában érvénytelennek tekinteni az olyan ingatlan adásvételi szerződést, amely úgy jött létre, hogy az ingatlan tulajdonosai levélben vételi jogot (opciót) biztosítottak a címzettnek, meghatározott vételáron ingatlaninalk megvételére, illetve másnak való eladására. Az opciónak a címzett által történt elfogadásával ilyen esetbea hatósági jóváhagyástól függően ugyan, de mégis a feliek közötti jogviszonyban érvényes adásvételi szerződés jött létre és, minthogy a vételi ajánlat szerint a címzett is, vagy az általa kijelölendő más személyek is lehettek a vevők, ezzel az ajánlattal és az abban engedett vételi jognak a címzett részéről való gyakorlásával a vevő személye is megfelelően meghatároztatott (P. V. 5504/1938.) JH. XIII. 473., JHMD. IV. 440. old. Az adásvételi szerződés lényeges tartalmához hozzátartozik a vétel tárgyának a megjelölésén kívül a vételár meghatározása is. A vételi szerződés megkötésére vonatkozó kötelemvállalásnak (előszerződésnek) joghatályosságához is szükséges, hogy abban a kötendő szerződésnek erre a lényeges tartalmára nézve a feleik megegyezzenek, vagy legalább is olyan rendelkezéseket tegyenek, amelyek a kötendő szerződés lényeges tartalmának a meghatáro-