Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)

28 A vétel általános szabályai készítőjének, mig a perselyeik ára törlesrzitve nincs, a perselyek pedig áruk törlesztése után az egyesület tulajdonává válnak: roam szerencseszerzödés, hanem vételi szerződés. (P. H. 2266/1910.) MD. IV. 223. Aki m ingatlanná vonatlkozó köszénkutatási, bányanyitási és kiaknázási jogot olykép adja bérbe, hogy a szerződés az ingatlanok alatt létező összes szénmennyiség teljes kiaknázásáig érvényes: nfm bérleti, hanem átruházási szerződést köt, habár az ellenszolgáltatás ihavi bér módjára teljesítendő. (P. VÍL 5209/1910.) MD. V. 162. Az a megállapodás, hogy az ingatlan/ árverésre fog bocsáttatni, kizárja a megállapodást létesítő felek között a vételi ügylet létrejöttét. (5012/1911.) MD. VI. 141. Az oly szerződés, amellyel valamely erdő áll6 faitömege megbatározott időre való kitermelés kikötésével pénzösszeg ellenében, másra átruháztatok, adásvételnek minősül ugyan, minthogy azonban az ily szerződés szerint a vevő aira nyer jogot, hogy megbatározott idő alatt, a megálllapított díj fizetése ©Herében, ingatl:-im területről, az ottlévő gyümölcsöt saját munkájával kitermelje, nyilvánvaló, hogy a megállapodásban oly elemek is foglaltatnalk, amelyek haszonbérleti szerződés lényeges ismérveivel azonosak. (P. II. 360/1918.) MD. XII. 195. A bírói gyakoratban eMogadott jogszabály szerint az olyan szeiződés, amelynek értelmébemi a bányavállalkozó addig, ameddig az illető területen a szerződéeben megnevezett ásványokból termelésre érdemes minőségű és mennyiségű ásványt talál, az ásványokat a maga Iköltségén állítja ölő, azaz bányássza Ki és évenként a meghatározott legkisebb összeget ellenértékül még akkor is köteles megfizetni a telekkönyvi tulajdonosnalk, ha aoban az évben megfelelő mennyiségű ásványt nem állított is ©lő, jogilag nem adásvételid szerződés, hanem haszonbéri szerződés, habár azt a szerződő feleik adásvevési szerződésnek és a bányavállalkozó által fizetendő ellenértéket vételárnaik nevezték is. (P. V. 2468/1S23.) MD. XVII. 99. Az orvos síző lg állatait díjazás fejében igénybevevő betegeiknek a köre — az ú. n. pacientura —, amely az orvos jövedelemszerzésének az alapja, nem olyan vagyon, amely átruházásnak >a tárgya lehetne. A betegek szabad elhatározásától függ az, hogy melyik orvosnak a szolgálatait akarják igénybe venni és ha a betegnek erre vonatkozó elhatározására az őt addig kezelő orvosualk az ajánlás adott esetben befolyással lehet is, az ilyen ajánlás, még ha az a két orvos előzetes megegyezésének a folyománya is és ha emellett eredménnyel jár is, az átruházási ügylet létrejötténeik megállapítására alapul nem szolgálhat. (P. I. 777/1939.) JH. XIII. 447., JHMD. IV. 443. old. Az építményi Jog adásvétel tárgya lehet, nílg ellenben az a Jog, amelyet valaki pasztán kötelmi jogi címen, dologi hatály nélkül szerez idegen ingatlan használatára és ót saját tulajdona-