Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)

Kölcsön 7 visszafizetésből származható károsodásért megfelelő kárpótlásit követ©111essen anélkül, hogy tényleges kárát kimutatni tartoznék. (C. 677/1913.) Gr. XVI. 761. Ha hosszabblejáratú kölcsönnek Időelőtti visszafizetése esetére a (kamatokon felül kártalanítási (stornó) díj fizetése Is kiköttetett: a kártalanítási díj, amennyiben az a kikötött kamattal és egyéb járulékokkal együtt a nyolc százalékot egészben vagy részben meg Is haladja, a kamattal és egyéb járulékokkal együtt nyolc százalékot meghaladó részében bíróilag megítélhető. (J. D. 1. sz. 1913. máj. 19.) PHT. 103., MD. VII. 129. Korábbi ellenkező: (P. II. 4491/1906.) MD. II. 29. A hitelező a kikötött kártalamítási díjat; nem követelheti abban az esetben, ha az eredetileg kikötött kamatlábat Időközben önkényesen és egyoldalúlag felemeli s az adós ezt el nem fogadván, a kölcsönt idő előtt ebből az okból fizeti vissza. (C. 2224/1911.) Gr. XIV. 291. Ha az adós a kölcsönről hathőnaponkint váltókat is adott, amelyeknek visszleszámítolásával a hitelező a kölcsöntőkét megkapta és azt újból kamatoztathatta, az ilyen kölcsönnek Idő előtt való visszafizetése esetében kártalanítási díj (storno) nem követelhető. (PHT. 474. sz. 2503/1914.) A kártalanítási díj fizetése s így sorozása szempontjából közömbös az, hogy a kölcsön időelőtti visszafizetése önkéntes avagy a jelzálogul szolgáló bírói árverésein való eladása folytán következett be. (C. 2844/1914.) Gr. XVI. 762. Kártalanítási díj nem követelhető olyan esetben, amikor a kölcsönt az adós a hMelező felmondása folytán fizeti vissza. (P. VIII. 3732/1918.) MD. XIII. 10. 6. A kölcsön visszafizetése; takarékbetét. A kölcsönvevő rendszerint ugyanazt az értéket tartozik visszafizetni a kölcsönadónak, mint amilyen értéket kapott. (P. V. 5503/1937.) JH. XII. 292., JHMD. IV. 438 old. A takarékbetét összegét abban az esetben, ha a takarékpénztári betétkönyv bemutatóra szól és a betevő a kifizetés tekintetében fenntartással nem élt, bíróság vagy hatóság pedig az intézetet a kifizetéstől el nem tiltotta, a betéti könyve felmutatójának kezéhez joghatályosan ki lehet fizetni. (I. 124/1939.) JH. XIII. 4á91., JHMD. IV. 437. old. Azt. hogy a betétkönyv a bemutatónak jogos tulajdona-e a takarékpénztár gyanú esetében sem köteles vizsgálni, a betéti könyv kifizetésének megtagadása ilyen esetben csak joga, de nem kötelessége. Ezért olyan esetben is. a műkor a takarékpénztár közegei az egyik örökös bejelentése folytán tudomással bírtak arról, hogy az örökhagyó által fenntartás nélküli betétkönyvre elhelyezett