Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)

2 Kölcsön más dolgot adott, a bírói úton érvényesíthető kamat mértékét az értékpapírnak vagy más dolognak az átadáskor volt értéke szerint kell számítani. 1316. §. Ha a kölcsönvevő arra kötelezi magát, hogy többet szolgáltat vissza, mint amennyit kapott, az ily kikötést a kölcsönadó bírói úton csak annyiban érvényesítheti, amennyiben a többlet annak hozzászámításával, amit a kölcsönvevő azonfelül kamatban vagy más mellékszolgáltatásban fizet, a bírói úton érvényesíthető kamat mértékét meg nem haladja. 1317. §. A nemkamatozó kölcsönt az adós bármikor visszafizetheti, a hitelező kétség esetében bármikor visszakövetelheti. A kamatozó kölcsön lejárata más megállapodás hiányában attól függ, hogy a hitelező vagy az adós felmondja. A felmondás ideje három hónap. A felvételtől számított tíz év eltelte után az adós a kölcsönt — tekintet nélkül a kamat nagyságára (1110. §.) — három hónapra akkor is felmondhatja, ha ennek ellenkezőjét kötötték ki. Felmondás esetére a hitelező javára kikötött kártalanítást, ha méltánytalanul magas, a bíróság megfelelően mérsékelheti. Bemutatóra szóló adóslevelekre az előbbi bekezdés szabályai nem állanak. 1318. §. Aki kölcsön adására kötelezte magát, kétség esetében megtagadhatja annak kiszolgáltatását, ha a másik fél vagyoni viszonyai annyira megromlottak, hogy ezáltal a kölcsön visszafizetése veszélyeztetve lenne. Ez a joga megszűnik, ha a másik fél neki biztosítékot ad. II. Élő jog. 1. A kölcsön fogalma és leszámolása. 2. Kölcsön-előszerződés. 3. Fizetési hely. 4. Lejárat, felmondás. 5. Lejárat előtti visszafizetés; kártalanítási (storno-) díj. 6. A kölcsön v>isiszafiz<etése: takarékbetét.