Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)

Az riadó szavatossága 85 Az a jogelv, hogy az eladó az eladott tárgynak azonnal fel nem ismerhető hibáiért szavatoságga.l tartozik, és hogy abban az esetben, ha az átvétel után ily hiba felfedeztetik, a vétel hatályát veszti, nem alkatlimazható akkor, amidőn a hiba csak a tárgynak az értékére bír befolyással, azonban a tárgy a hiba dacára a vétel céljának megfelel, mely esetben a vevő esetleg csak a vételárnak aránylagos leszállítását, követelhetné. (C. 5178/1897.) Az árverésen való eladásnak az eladóval szemben kötelező hatály^: csak az esetre lehet tulajdonítani, ha az árverésre kitűzött határnapról az eladó kellően vagyis akként értesíttetik, hogy esetleges nagyobb károsodásnak •edllcerülhetése végett az árverésen megjelenhessek, vagy pedig érdekeiről egyébként gondoskodnia kellő ideje legyen. (P. IX. 3695/1913.) MD. VIII. HL Szavatossága hiány esetében a vevő az árut a vételügylet felbontása előtt az eladó veszélyére hites személy közbenjöttével jog szerint csak úgy adhatja el, ha az eladót a hibákról értesítve, egyidejűleg az áru visszavételére felhívja és határozottan 'kijelenti, hogy különben a dolgot el fogja árvereztetni. (P. IX. 3695/1913. MD. VIII. ÍM. Ha az eladott dolog kiikötött tulajdonságai, a kárveszély átszállásának időpontjában hiányoznak s a vevő a szerződés kötésekor a hiányokat nem ismerte, a vevő; a Kt. 348. §-,a értelmében az ügylettől eláliHhat, vagy a vételár aránylagos leszállítását követelheti. (P. IV. 3878/1936.) JH. XI. 20., JHMD. IV. 447. old. Csekély jelentőségű és könnyen helyreállítható hiányok pótlását a megrendelő az elállási jog gyakorlásának ürügyével adásvételi szerződés esetében sem gátolhatja meg. (PHT. 1034. sz. E H., P. IV. 6214/1936.) Szavatosságú1 követelésre a birtokban nem levő vevő a vételárhátralékot nem számíthatja be, hanem visszatarthatja. A birtokban levő vevő pedig a bírói gyakorlathoz képest a szavatossági követelés összegét visszatartás helyett bírói letétbe tenni köteles. (P. VI. 6316/1939. Gr. XXXIII. 753.) Szavatossági hiány esetén a vevő jogosult a vétel felbontását, vagy a vételár leszállítását követelni. Természetesen ezt a jogát csak jóhiszeműségnek és tisztességnek megfelelően gyakorolhatja; nem állhat el tehát az ügylettől, ha csupán kisebb jelentőségű és könnyen helyrehozható hiányokról vam szó, mert ez visszaélés volna a joggal, ennek pedig a törvény oltalmat nem nyújt. Másként áll azonban a dolog, ha a hiányok jelentősek és megjavításuk nagyobb munkával és kiadással jár. Ilyen esetben a vevő elállási jogának olyképen korlátozása, hogy az azzal élé® előtt köteles alkalmat adui az eladónak a fogyatékosságok pótlására, — egyértelmű volna a szerződést nsm kellően teljesítő félnek előnyben részesítésével és a szavatosi kötelezettség súlyának, a visszaélésekre tág lehetőséget nyújtó, megokolatlan enyhítését jelentené. (P. V, 5670/1039. Gr. XXXIII. 756.)