Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

Erkölcstelen ügyletek. 53 mészete már önmagában véve kizárja, mert a szükségmunkára való alkalmazás célja éppen a szellieimi munkanélküliség enyhítéso, a szükségbejutottnak megsegítése, anyagi helyzetének a javítása. (1D38. dec. 14. — P. II. 3861/1938. Grill XXXII. 677.) A házifelügyelő alkalmazásáért kikötött ellenértéket a házfelügyelő a báztiulaj (Ionostól abban az esetben is visszBikövetoCiheti, ha ia ílaetiés — a házibuLagdonos kikötése alapján — euz előző házfelügyelő kezéhez történit. (P. II. 1434/1941.) J. H. XV. 571. k) A házassági viszonyt tárgyazó szerződések. 1. Házasság megkötése. 1894 : XXXI- t.-c. (házassági törvény) 2. §. Bármely teljesítés kikötése arra az esetre, ha a jegyesek a házasságot meg nem kötnék, semmis. Oly szerződéseik, mely szerint az egyik fél kötelezi magát, másik félnek bizonyos pénzösszeget fizetni, ha etz amannak nővérét nőül veszi, érvényéé, minthogy ily igéret sem nem erkölcstelen, sem a tényleges 'törvények által tiltva nimes. (Lfl. 6000/1679.) A házasság fogalmából, 'annak természetéből és rendeltetéséből következik, hogy nem csupán a szorosabb értelemben vett házasságtörés, do törvényes házasságban élő egyéh részéről új házasság kötésére vonatkozóan tett ígéret is a házastársi köteles hűséget BŐrti és így a jó erkölcsökbe ütközik, bírói úton érvényesíthető kötelem alapjául tehát még abban az esetben sem szolgálhat, ha a kérdéses ígéret tételekor a házasfelek között a házassági életközösség tényleg már megszakadt ős azok közt válópor van folyamatban. (0. 246/1908. Gr. II. 165.) Bármely teljesítésnek a házasság meg nem kötése esetére történt kikötése az 1894. évi XXXI. t.-c. 2. §-a szerint semmis lévén, ennek szükségképpeni folyománya az is, hogy a törvény által meg nem engedett biztosítékiként már át is vett ingatlant az ezt kikötő jegyes ilyen címen meg nem tarthatja. A teljesítés tárgyának viszszaadására irányuló 'kereset a jó erkölcsökbe ütközőnek nem tekinthető, mert az ügylet törvényes házasság létesítősót célozza; erkölcstelenség csak azon fél részéről forog fenn, aki a házasságkötési akarat szabadságát védő törvényes tilalom ellenére ragaszkodik a kikötött jogtalan vagyoni előnyhöz. Az 1894:XXXI. t.-c. 2. §-ára alapított keresetre ugyanezen törvény '5. §-ában megállapított kivételes elévülési szabály (egy év) .alkalmazást nem nyerhet. (C. 9184/1913. Gr. XVI. 741.) I. A törvényes házasságban élő nőnek tett házassági ígéret a jó erkölcsökbe ütközik s így abból kötelezettség egyáltalán nem keletkezük. — II. Az egyoldalúan tett — tehát jegyesi viszonyt meg nem állapító — házassági ígéret teljesítésiének az elmulasz-