Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

54 A szerződések tárpya. tása kártérítési kötelezettséget nem von maga után. (C. 815/1914. Gr. XVI. 728.) 2. Házasság felbontása. Az a kötelezettség, amelyet valaki arra az esetve vállal, lia a máisilk szerződő fél a saját házassági kötelékének felbontása iránt válókeresetet indít, s a válóper sikerre vezet, mint a társadalmi rendbe és az erkölcsök fogalmába ütköző, turpis caiusát kiépez. (1356/1303.) Dt. 3. f. XXVI. 127. Az a kötelezettség, hogy a férj a házasság jogerős felbontása után legfeljebb két hónap alatt a zsidó vallás szerint megkívánt válólevelet felszólításra kiszolgáltatni tartozik, mint tisztán erkölcsi kötelesség, bírói úton ki nem kényszeríthető. (P. 1390/1911.) PHT. 71. MD. V. 133. Oly megállapodás, mely szerint valamelyik házasból arra ikötelezi magát, hogy a másik házasü'él által megindítandó házassági per befejezése ellen bizonyos jogvesztés terhe alatt akadályokait gördíteni nem fog, aiz erkölcsi fogalmaikba ütközvén, joghatályosnak el nem ismerhető. (C. 157/1914. Gr. XVI. 727.) A házassági életközösséget kölcsönös megegyezéssel megszüntető megállapodás a házasság jogintézményébe ütközik s így érvénytelen, mert a házasságnak célja a házassági életközösségnek ia házastársak áltail való folytatása; pusztán az érvénytelen megállapodás nem szolgálhat akadályul a tekintetben, hogy a. házasáéig a házassági életközösség visszaállítását bírói iiton szorgalmazza. (C. 989/1914. Gr. XVI. 726.) Házasság felbontására irányuló megegyezás bírói oltalomra nem méltó s így közjegyzői okiiratba sem foglalható, (llp. III. 6754/1916.) MD. XI. 65. A házasság felbontására irányuló megállapodás' a jóetfkölcwökbe ütközik. (P. III. 88/1932. sz.), MD. XXV. 97. A társadalmi és állami berendezkedés alapjául szolgáló házasság febontásánaik kérdése magasabb közerdekek okából a magánfelek elhatározásának köréből, ki van vomva s ehhez képest a házasság felbontására irányuló megállapodás a törvénybe s egyben a társadalom erkölcsi rendjébe is ütközik. A bontás kimondásához megkívántató, de ily tör vény ellenes megállapodáson nyugvó minden joglépés, mint a jóerkölcsökbe ütköző, semmis és annak joghatályt tulajdonítani nem lehet. (K. 1934. febr. 15. — P. III. 4317/1933. Gldll XXVII. 559.) A házasság felbontása sem a házasfelek, sem pedig a házasíéi ős harmadik személy között nem lehet a szerződésinek a tárgya. (P. III. 2388/1934.) M. Tára XVI. 107. Férjes nőnek az az eljárása, hogy férjének a házasság felbontásába való bele-egyezését a tartásdíjról való lemondással esz-