Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

52 A szerződések táraya. ban sikerrel megtámadható. (G. 590/1903.) Dt. 3. í. XXVI. 128. A megbízott által a megbízatási tárgyára vonatkozólag harmadik személytől jutalom kikötése a közerkölcsükbe ütközik. (P VII. 54/1020.) MD. XIV. 17. Ugyanígy (Rp. VII. 2018/1915. X. 5.) MD. IX. 307. A bizalmon 'alapuló megbízási viszony természetéből következik, — amint ezt a m. kir. Curia a Polgárjogi Határozatok 150. száma alatt felvetít 293/1906. számú elvi jelentőségű határozatában is kimondotta, — hogy az, aki más ügyéinek az ellátására vállalkozik, attól a harmadik, kivel a megbízásából kifolyóan a megbízó érdekében ügyletet kíván létesíteni, a maga részérő jutalmat, vagy egyéb előnyt megbízójának tudta és hozzájárulása nélkül ki nem köthet és amennyiben! ezt mégis megteszi, óz a cselekménye a megbízással járó köteles hűség és tisztesség megsértésének tekintete alá esik, tehát az erra vonatkozóan kötött szerződés a jó erkölcsökbe ütközik és így, mint semmis jogügylet, bíróilag nem érvényesülhető. (PJE. 1927. évi) j) Szolffálatl viszony. Engedély hiányában középiskolai magánvizsgára díjazásért való előkészítés magábanvévo sem a jó erkölcsbe, som jogszabályba nem ütközik. (1933. febr. 21. — P. VI. 952/1931. Grill XXVI. 575.) A felek szerződési szabadságából folyik, hogy miként a nyugdíjazás feltételeire és módjára, valamint a nyugdíj összegére nézve, akként a nyugdíjigény megváltására és megszűnésére nézve is szabadon egyezkedhetinek egymással. Ennek a szerződési szabadságnak azonban az az általános jogszabály a korlátja, hogy a jogok gyakorlásában és a kötelességek teljesítésében a jóhiszeműségnek és tisztességnek megfelelően kell eljárni és hogy a törvény meim nyújthat oltalmat a joggal vailö visszaélésinek. Ha az a megállapodás, amellyel az alkalmazott szolgálatában megmaradva nyugdíját egyösszegben megváltotta és nemcsak a maga, hanem leemdő özvegye igényeiről is lemondott, a megváltási összeget pedig elajándékozta, nyilvánvalóan a feleség ama jogaimak kijátszásá.t célozta, amelyek őt özvegyi nyugdíj címén esetleg a férje hagyatékára érvényesítendő jogok címén megillették volna és ha ezzel a megállapodással a feleség jogainak kijátszásához a munkaadó is hozzájárult, úgy ez a megállapodás a jóerkölcsökbe ütközik ős ebből az okból a feleségre való kihatásában semmis. (1933. febr. 28. — P. II. 3G24/193r2. Grill XXVI. 577.) Az olyan szerződés kötése, amely szerint a munkaadó a munkavállaló által a szolgálat alatt munkálkodása révén kiérdemelt jövedelemből bizonyos részesedést a maga részére kiköt, a jó erkölcsökbe ütközik. (P. II. 4893/1935.) PHT. 959. A munkavállaló szorult helyzetének kizsákmányoló módon történt kihasználását a szellemi szükségmunkára való alkalmazás ter-