Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

Erkölcstelen ügyletek. 51 eső valamely árunak a kereslet és kínálat törvényei ezerint kialakuló rendes forgalmi árát lenyomja, akár azoknak beszerezhetését drágábbá tegye, a közönség érdekét biztosító szabad verseny korlátozására és a fogyasztóközönség megkárosítására irányuló célzatánál fogva a jó erkölcsökbe és illetve a közrendbe ütközőnek tekinti, s az ilyen megállapodásból származott igényeket a bírói oltalomból egyáltalán kirekeszti. (66G/1904.) Dt. 4. f. irt. 197. Abban az esetbein, ha asz egy iparágban foglalkozók a.rra egyesülnek, hogy az ipar gazdaságos űzését veszélyeztető áron aluli ajánlatokat akadályozva, ezáltal munkájuk rendes forgalmi árát fenntartsák, az ily célt szolgáló és nem is aránytalanul hosszú időre kötöüt szerződést sem az abbam résztvevők, sem a közösségbe ütközőnek nem tehet ellemiíétesmetk és a jó erkölcsökbe ütközőnek tekinteni. Ez a szerződés, bár az állami és a városi munkákra Ls kiiterjesztetett, az 1879. évi XL. t.-c. 128. §-ába nem ütközik. Nem teszi érvénytelenné a szerződést az 188i:XVII. t.-c. 162. §-a alapján az a körülmény sem, hogy a munkások és a munkaadók közötti érdeksurlódások esetére végső esetben a munkazárlat szervezését is megállapítja. (C. 868/1901. Gr. XIV. 271.) i) Megbízási viszony. V. ö. különösen az 1937:IV. t.-c. (ügyvédi rendtartás) 82., az 1878 :V. t.-c. (büntetőitörvénykönyv) 482. §-át. Az, hogy a meghatalmazott a meghatalmazó nevében tudatosan ennek hátrányára ügyletet létesít és ez iránt a vele szerződő fél egyetért, egyenesen a jó erkölcsökbe ütközik és mint ilyen, bírói oltalomban nem részesíthető. Az ily ügylet >a meghatalmazó ellen jogok és kötelezettségek jogszerű alapjának nem tekinthető és ez alapon a meghatalmazó részéről hatályában sikerrel megtámadható. (G. 530/1903.) üt. 8. f. XXVI. 128. Az ügyvédnek azon eljárása, hogy valamely előtte tudva levő színlelt követelésnek a bíróság előtt való érvényesítésére magát eszközül felhasználni hagyja, a jó erkölcsökbe, valamint az ügyvédi tisztességbe ütközik, aimiiért is az ilyen eljárásban teljesített munkák díjazása és kiadások megtérítése iránt követelést nem érvényesíthet. (1662/1904.) Üt, 4. f. III. 203. A bizalmon alapuló megbízási viszony természetéből következik, hogy az, aki más ügyének ellátására vállalkozott, attól a harmadiktól, akivel a megbízásból kifolyólag a megbízó érdekében ügyletet létesíteni kivan, a maga részére jutalmat vagy egyéb előnyt megbízójának tudta Ós hozzájárulása nélkül kl nem köthet és amennyiben ezt megteszi, a megbízottnak ez a cselekménye a megbízással járó köteles hűség és tisztesség megsértésének tekintete alá esik. (293/1906.) PHT. 150. 4»