Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

50 A szerződések tárgya. nem volna. A szerződés be nem tartása, az abból származó kár megtérítésének kötelezettségét megállapítja. (C. 4606/1897.) Az .a kikötés', hogy a korcsma eladója a szerződésben megbatározott kötbér megfizetésére kötelezte magát arra *az esetre, ha az említett okiratban, megjelölt kerületben ós 'időtartamban a saját neve alatt korcsmát vagy italimérő üzletet nyitna, sem a jó erkölcsbe, sem a tételes törvénybe nem ütközik: és< az iparszabadság közérdekét sértő megszorításnak nem tekinthető. (819—1903.) Dt. 3. f. XXVI. 81. Aki mással abban állapodik meg, hogy versenytől tartózkodik, az nem fejt ki díjazást érdemlő gazdasági tevékenységet, hanem csupán más kárán akar gazdagodni. Ily kikötés, ha nincs is nyilvános árverésről szó, erkölcstelen és abból bíróilag megítélhető követelés nem származik. (905/1903.) Dt. 4. f. II. 25. Oly versenytilalom, hogy a megvett ingatlan területén vendéglő vagy korcsma nem létesíthető, tiltó jogszabályba nem ütközik. (P. IL 2857/1910.) MD. IV. 209. Nem ütközik a jóerkölcsökbe az oly kötbérkikötés, melynek bár célja az, hogy a jogosultat a feltételesen kötelezettnek meghatározott város területén kifejthető üzleti versenyétől megszabadítsa, de a kötelezett boldogulását méltánytalanul és jelentékenyen meg nem nehezíti. (Rp. WH. 5162/1915.) MD. X. 40. h) Kartel. Feleknek azok a kikötései, hogy egyiknek sem szabad a kereskedésben olyan kereskedelmi cikkeket tartani és illetőleg elárusítani, mint a minőket iá másik tart és elárusít, nem tekinthetők semmiseknek és érvényteleneknek, mert a kikötések a szerződő feleknek iizileti érdekeit védelmezik egymással szemben, tehát érvényes szerződés tárgyát képezhetik s nem a szabad verseny korlátozására, sem a vevőközönség károsodására irányuló kikötéseknek nem minősíthetők. (C 6630/1898.) Az ipaTosok szabaid ipargyakorlási jogukat mem korlátozhatják a közérdek lényeges hátrányára. — A sütőmesterek a sütemény megdrágítására irányuló kartel-szerződést kötöttek. Ezen szerződés, mely által egy elsőrendű szükségletet kielégítő élelmicikk ára feljebb emeltetett, nyilvánvalóan a fogyasztó közönség megkárosítását célozza, s mint ilyen, a közérdek lémyoges hátrányára vezet, s ebből következően a közérdekbe ütközik, ennélfogva ezen ügyletből keletkezett kereseti váltón alapuló követelés bírói oltalomban nem részes üli et. (1476/1903.) Dt. 3. f. XXVJI. 86. Törvénykezési gyakorlatiunk az olyan megállapodást, mely szerint két vagy több személy avégből egyesül, hogy közös eljárással valamely, az ipari és kereskedelmi forgalomnak tárgyát képező árunak, vagy ezek előállításához szükséges terményeknek és illetve nyersanyagoknak, s általában a közfogyasztás alá