Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

Erkölcstelen ügyletek. 49 férjéért vállak váltókezességből kifolyólag fizettek, ez egymagában az árverés eredményének csökkentésére irányuló s arra befolyással bíró ö<s&'zebesizé lésnek nem minősíthető annál kevésbbé, mivel ha alperes az Ígéretnél magasabb vételárt ajánlott volna, a vételárból a kielégítés sora éppen arra a követelésre jutott volna, amelyért a felperesek kezeskedtek, és utóbb megfizettek. (I. G. 435/1904.) Dt. 4. f. EL 88. Harmadik személynek olyan célból fizetett összeget, hogy az valamely árverésen részt ne vegyen, az alkalmi egyesület egyik tagja a másik taggal szemben, mint az egyesület kiadását el nem számolhatja. Ez turpis causa; ez az eljárás az 1879:XL. t.-c. 128. §-ánalk tüLtó rendelkezésiéibe ütközik. (C. 868/1905.) TJtóajánlat be nem adását oélzó megállapodás, ha illetéktelen haszon nyerésére irányul, a jó erkölcsökbe ütközik. — Nem ütközik a jó erkölcsökbe, ha a jelzálogos hitelező, kinek az utóajánlat benyújtása követelésének biztosítása céljából állott érdekében, eláll az utóajániattól annak ellenében, hogy követelését harmadiik személy magához váltja. (Bp. tábla G. 482/1908.) MD. III. 29. Helyesen ismerte fel az elsőbíróság a peres feleknek arra irányuló közreműködését, hogy az árverési vételárat egymásra föl ne verjék s ekkép az árverés eredményét csökkentsék « minthogy ez a nevezett feleknek lényegében egyező előadása szerint abból a célból is történt, hogy aiz ingatlannak az elsőrendű alperes részére leütése esetében az ingatlan bizonyos része felperesnek jusson, szóval, hogy az ily módon elérendő nyereségen osztozzanak, felperes és elsőrendű .alperes ténykedése nemcsak a jó erkölcsökbe, hanem egyenesen tiltó törvénybe (1879:XI. t.-c. 128. §.) ütközik, az ily ténykedéssel kapcsolatos megállapodást pedig az elsőbíróság helyesen mondta ki bírói úton nem érvényesíthetőnek. (C. 2375/1909. Gr. II. 232.) A törvény csak ,a folyamatban levő vagy folyamatos! tandó árverés eredményét védi a meghiúsítás ellen, de egy már foganatosított árverésre vonatkozó utóajánlat vagy egyéb jogorvoslat tekintetében nem zárja ki a felek szabad egyezkedését és annak szükség esetében bírói úton való érvényesítését. (C. 25)90/1913. Gr. XVI. 732.) Árverésen (-lejtésen) részt nem vételért pénzbeli előny kikötése a jó erkölcsökbe ütközik. (1915. I. 29/484.) MD. IX. 140. e) Versenytilalom. Alpere9 mint eladó, egy vendéglőt összes felszerelésével eladott vevőnek és a szerződés szerint arna kötelezte magát, hogy a szerződés keltétől számított 3 éven keresztül abban a városban, hol a vendéglő van, vendéglői, kávéházi, vagy italmérési üzletet folytatni nem fog. Ez a kikötés nem képez oly erkölcstelen megállapodást, melynek folytán az érvényesíthető Szladits: Kötelmii jog I. 4