Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

84 A szerződések alakja. annak írásbafoglalásával egyidejűleg létesült, de aiz ügyletről készített írásbeli szerződésbe bele nem foglalt s az írásbeli szerződéssel ellenkező szóbeli megállapodások hatállyal bírhatnak akkor, ha a felek az írásbeli szerződésbe fel nem vett és korábbi időben létesült megállapodás fenntartását, illetve azt kimutatják, hogy az írásbeli szerződésnek azzal ellentétes rendelkezése a felek szerződési akaratával meg neim egyezik s hogy ekkiőmt az írásbeli szerződés nem a felek valódi akaratát tünteti fel. (C. 5708/1908. Gr. II. 131.) Az írásbeli szerződés dacára, a szóbeli megállapodás bizonyítása ki nem zárható, mert a szerződő felek mindegyikének szabadságában áll kimutatni, hogy valójában mi képezto a szerződős tárgyát és annak feltételeit, habár arról írásbeli okmány lett is kiállítva. Ezért alperes ama kérelmének, hogy a bizonyítás oly irányban rendeltessék el, hogy kimutathassa aat, hogy a közte és felperes közt a birtokbavételre vonatkozó megállapodás feltételei miáffOÜS voltak, minit aminők az írásbeli szerződésben fogikiltialk, helyt kellett adni. (C. 53G/1915. Gr. XVI. 722.) A szerződés megkötését megelőző alkudozások folyamán létesült s az írásbeli szerződésbe fel nem vett, sőt azzal ellenkező szóbeli megállapodás hatállyal bírhat akkor, ha bizonyítást nyer, hogy a felek aiz írásbeli szerződésbe fel nem vett korábbi megállapodást fenntartották s hogy az írásbeli szerződésnek a korábbi megállapodással ellentétes rendelkezése a felek szerződéses akaratával meg nem egyezik s hogy ekként az írásbeli szerződés nem a felek vallódi akaratát tűnteti fel. (P. V. 1393/1030.) MD. XXIII. 50. I. Ha a. felek a közöttük létrejött jogügyletet írásba foglalták, a szerződés jogi természetének elbírálásánál elsősorban ugyan az okirat tartalma aa irányadó, do nincs kizárva annak bizonyítása, hogy m ofkárait nem tartarmazzia az ügyleti felek valódi akaratelhatározását. — II. Ez akkor is áll, ha az okirat aiz ügylet érvényességi kelléke. (P. V. 1709/1931. sz.) MD. XXV. 49. LLémyegileg így: (G. 275/1913.) MD. VIII. 220. Ellenkezőleg: (p. i. -íummi.) MD. ii. no.] I. Ha az eset körülményeiből áz állapítható meg, hogy a feleik az okiiriaítba feli nem vett korábbi vagy egyidejű szóbeli megállapodásiukat, aiz okiratt IkiiálMtásakor, az okirattal szembein is feinoi akairták tartami, úgy aiz ainyaigi jog szcmmit az ilyen szóbeli ímegálLapodást hatályosnak kell tékiLmteni. — II. Ily szóbeli megállapodás híróiii egyességgel szemben is érvényasitihetiői. (fPp, 104. §.) A II. alatti nem szószé rimt ai határ ozaitb ól. (1936. okt. 16. — P. V. 2849/1906. Grill XXX. m.) 7. Konvalidáoió. Házastársaik között létrejött atzt a jogügyleteit, amelynek érvényességéihez az 1886:VII. t.-c. 22. §-a közjegyzői dkiratat kíván, aibban aa esetiben, ha az ügylet teljesedésbe is ment, a (közjegyzői