Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)
Szó és írás. 31 sem teljesítésre, sem kártérítésre. (1933. otot. 27. — P. IV. 3301/1933. Uráli XXVIII. 546.) Hogyha a feleik .a szerződés érvényességét bizonyos aűiaűdtooz kiütöttek, az ©nmeik meg merni tfe-lető megegyezés nem érvényes. 1930, ápr. 25. — P. ML 24/1039. ;Gtriil.l XXXII. 666.) 4. Megerősítés alakja. Az utólagos jóváhagyásra .következtetésit engedő tényekhez írásbeli alakszerűség nem szükséges. (P. V. 14C/1924.) MD. XVII. 45. Az adásvétellii szerződés megerősítésének mem kell írásbeli alakban történnie. (P. VI. 4944/1925.) MD. XIX. G7. A hatósági jóváhagyást mem lehe<t hallgatólag megadottnak tekinteni a hatóságnak a jóváhagyásra szoruló ügylet alapján birtokba vetít területekre vonatkozóan tett oly intézkedései folytán, melyeik tisztán kezelési jellegűek. (Kúria P. V. 1976/1930.) 140. XXIV. 141. 5. Utólagos módosítások alaikja. Az írásba foglalt szerződés kikötései utóbb a felek szóbeli megegyezésével is megváltoztathatók és módosíthatók. (C. 2364/1925. PJE. 1926. évf.) A teljesítésre engedett halasztás akkor sem szorul okiratbafoglalásra, ha az okirat a szerződésnek törvényszabta érvényességi kelléke. (Kúria P. VI. 4033/1920.) MD. XXV. 68.' 6. Szó és írás. a) Általában. Az a jogszabály, hogy az írásbeli szerződéssel egyidejűleg létrejött szóbeli megállapodás figyelembe nem vehető, csakis arra az esetre alkalmazható, midőn a vitatott szóbeli megállapodás az írásbeli szerződés tartalmával ellenkezik; de nem alkalmazható abban az esetben, ha a szóbeli megállapodás aiz írásbeli szerződésbon foglalt megállapodásokkal nem ellenkezik, hanem azokat csak kiegészíti. (C. 764/1896.) Az a körülmény, hogy a felek a közöttük létrejött ügyletről okiratot állítottak ki, nem zárja ki annak lehetőségét és bizonyítását, hogy az okirat egészben vagy részben nem tartalmazza a feleknek valódi egységes akaratelbatározását és akaratkijelentését; nem pedig azért, ment á felek között a szerződést nem az okiratnak kiállítása, hanem a feleknek valódi egységes akaiatolhatározása és akaratkijelentése alkotja. (C. 193/JÜ908. Gr. II. 133.) Okirabba foglalt szerződéssel szabályoizott jogviszony megállapításánál az okirat tartalma az irányadó, s oly szóbeli nyilatkozatok, melyek az okiratba foglalt szerződés 'létesítése közben, azzal