Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

30 A szerződések alakja. Ha a felek aíbiban egyeztek is meg, hogy a szóbeli úton keletkezett megállapodásról utóbb írásbeli szerződést állítanak ki, az előzetes megállapodás hatályára, illetve a szerződés érvényére nézve az, hogy aiz írásbafoglalás meg nem történt, csak abban az esetben bírhatnia befolyással, ha a feleik ,a szóbeli, vagy levelezés útján létesült megállapodás érvényét kifejezetten íráshafoglalástól tették függővé. (G. 546/1904.) Dt, 4. f. II. 23. Terjedelmesebb birtokra vonatkozó, hosszabb tartamú haszonbéri szerződések kötésénél, ha a felek az írásbafoglalásban egyeztek meg, rendszerint az fogadandó el a felek szándékául, hogy az ügylet érvényes létrejöttét ettől tették függővé. (P. VII. 3314/1907.) MD. II. 155. I. A már érvényesen létrejött szóbeli szerződés mellett, annak a kijelentése, hogy az ügylet utólag a megállapodásoknak megfelelően írásba foglaltatik és a felek részéről aláíratik, neim azt bizonyítja, hogy a felek a szerződés érvényét annak írásibafoglalásától kívánták függővé tenni, hanem, hogy az írásbaíoglalást esiupán azért kívánták, miképp az írásbeli szerződés az ügylet létrejöttének és mikéntjének bizonyítékául szolgáljon. — II. Amenynyi.ben alperes, mint hitbizományi birtokos, a hitbizományt érintő szerződést szóbelileg köti meg, az ügylet egyedül azért, mert a szerződés a hitbizományi bíróságnak csupán írásban terjeszthető elő, érvénytelianmek tekinthető, mivel ebben az esetben módjában áll a másik szerződő félnek a hitbizományli birtokost a szerződés kiállítására kényszeríteni. (C. 21162/1914. Gr. XVI. 721.) Ingatlan elidegenítésére szóló meghatalmazás érvényességéhez — a törvényben erre nézve kifejezett rendelkezést tartalmazó esetek kivételével — a meghatalmazási ügyletnek okiratba foglalása nem szükséges. (C. 607/1923. M. Tára V. 8.) Jogügylet írásbafoglalásának kikötése csak akkor teszd az írásbafoglalást az ügylet lényeges érvényességű elemévé, ha a felek az ügylet érvényes létrejöttét ettől teszik függővé. (F. 1252/1924.) MD. XVIII. 56. Ha a. szóbeli úton már létrejött megegyezés után a felek abban álktpodnalk meg, hogy megegyezésükről utóbb írásbeli szerződés állíttassák ki, a szerződés írásbelii kiállításának elmaradása a szóbeli úton már megkötött szerződéig joghatályára csaik abban az esetben van befolyással, ha a feleknek a Ikörülimenyekből megállapítható ügyleti alkiarata 'az írásbeli átoktól a szerződés éirvényosségét beltftie függővé; cmélkül pedig a szóbelli úton megkötött szerződés írásbafoglalása csupán a íszcírződés bizonyítása céljából tekintendő kilkötöttnek. (1933. nov. 15. — P. IV. 4734/1932. GrLLl XX V'H 545.) Ha az ügydieiti diolek akarata a kötendő szerződés írásbalfogla1 ásóra irányult, az írásbaí'oglalás azonban elmaradt, úgy a köztük létrejött szóbeli megállapodások a szerződés joghatályával nem bírhatnak, azok aüapján tdhát egyik fél sem származtathat jogot