Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

Kikötött alakszerűség. 29 a tanszerződésre az 1922:XII. t.-c. (ipartörvény-novella) 76. §-át; az írásbeli szerződés kellékeinek közelebbi meghatározását l. az 1875:XXXVII. t.-c. 313. §-ában és az 1911:1. t.-c. 317. §-ában. 3. Kikötött alakszerűségek. Ha az írásbeli alakot kikötő megállapodásból ,nom tűnik ki minden kétséget kizárólag, hogy a felek akarata odairányul, miszerint á szerződés létrejötte s érvényessége tétessék annak írásbafoglalásától függővé, akkor a szerződésnek írásba leendő foglalása csak avégből tekintendő kikötötitnek, hogy a már létrejött és egyébként érvényes szerződésről alakilag helyes és esetleges perbeli vagy perenkívüli használatra alkalmas bizonyíték állíttassék ki. (C. 2456/1882.) Általános jogszabály, hogy szerződések rendszerint szóbeli úton Is érvényesen jöhetnek létre, s hogy abban az esetben, ha a felek abban állapodnak meg, hogy a szóbeli úton keletkezett megállapodásról utóbb írásbeli szerződés állíttassék ki, a szerződés írásban! kiállításának valamelyik fél részéről való megtagadása vagy nem teljesítése a szóbeli szerződés hatályára, illetve a szerződés érvényére csak abban az esetben bír befolyással, ha a felek a szóbeli megállapodás érvényét attól teszik függővé, hogy az írásba foglaltassák és az írás a felek által aláirassék. (355/1896.) PHT. 66. Ha a szerződő felek a szóbeli megállapodásnak írásba foglalását megemlítik, ez nem a szerződés érvényessége feltóteléül, hanem a teljesítés egyik alkatrészéül tekintendő. A szerződés érvényessége az írásbafoglailástóil csak oíkfiaar van függővé tóve, ha az kötiteitilk kii, hogy a szóbeli megállapodások .addig, míg azok írásiba nem foglaltatnak, kötelezővé nem válnak. (C. 577/18í)9.) A szerződés érvényessége az írásbafoglalástól esak akkor van függővé téve, ha az köttetik ki, hogy a szóbeli megállapodások addig, míg azok írásba nem foglaltatnak, kötelezőkké nem válnak. (Bp. T. 62/1899.) Annak a ténynek, hogy a szerződő feleflc a szóbelileg egyező akarattal megállapított feltételeiket írásba foglalni elhatározták, nem jogi következménye az, hogy az írásbafoglaiás' elmaradása esetében a szóbeli megállapodás érvénytelen legyem, hacsak a feleik kijelentett akarata világosain erre nem irányult, miire nézve tények meg nem állapíttattak. (C. 130/1900.) A szerződésnek az a kitétele: „kiköttetik, hogy jeüien stzerződés aláírás után ói'vénybe lép", azt fejezi ki, hogy az aláírás neon csupán bizonyíték előállítása végett köttetett ki, hanem a szerződés létesítése tétetett függővé az aláírástól; vagyis, hogy a felek akaratnyilvánítása írásbeli alalkban kívántatik meg. (I. G-. 43/1902.) Dt. 3. f. XXIII. 18.