Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

14 Szerződés kötése. alól, a kereskedelmi és iparkamarák meghallgatása után, kivételt engedélyezhessen.1) Az engedélyezett kivételekről a kereskedelmi miniszter minden évben a költségvetés előterjesztése alkalmával a törvényhozásnak jelentést tenni tartozik. á. §. Aki a jelen törvény 1. §-a első bekezdéséiben foglalt valamely rendelkezést megszeg, kihágást követ el és ezért az 1884. évi XVII. t-e. VII. fejezetében említett iparhatóságok által egy hónapig terjedhető elzárással és 20 pengőtől 600 pengőig2) terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Elítélés esetén a minták elkobzandók. Ismétlés esetén az illető megrendelések megengedett gyűjtésétől is, egy évre eltiltható. A jelen törvény 1. §-ában foglalt tilalom ellenére létrejött ügylet a megrendelővel szemben hatálytalan. 5. §. A jelen törvény életbelépésének napját a kereskedelmi miniszter rendelettel állapítja meg. E nap úgy tűzendő ki, hogy a törvény legkésőbb 1901. július hó 1-én életbe lépjen. Jelen törvény végrehajtásával a kereskedelemügyi miniszter 3) bízatilk meg. Kelt Bécsiben, ezerkilencszázadik évi december hó tizennegyedik napján. A kereskedelemügyi ni. kir. miniszter 1901. évi 27.483. szánni rendelete, az 1884. évi XVII. törvénycikk 50. §-ának a megrendelések gyűjtésére vonatkozó rendelkezései módosításáról szóló 1900. évi XXV. törvénycikk életbeléptetése és végrehajtása tárgyában. Az 1900. évi XXV. törvénycikk 5. §-ában nyert felhatalmazás alapján ezen törvény életbeléptetése és végrehajtása iránt rendelem: 1. §. Az 1900. évi XXV. törvénycikk, valamint a jfelen rendelet 1901. július hó 1-én lép életbe. ') A §-maik Horvát-Szlavonországra vonatkozó részét kihagytuk. *) 11938:X. t.-c. 15. §. ') A kihagyott rész Horvát-Szlavonországra vonatkozik.