Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

Megrendelések gyűjtése. 15 Az ezen időpont előtt gyűjtött megrendelések s azoknak teljesítése az idézett törvény és a jelen rendelet által nem érintetnek. 2. §. Az idézett törvény 1. §-a a megrendelések gyűjtésének korlátlan szabadságát csak a kereskedő vagy iparos lakhelyén tartván fenn: ebből következik, hogy a kereskedő vagT iparos más oly község területéin, melyen csakis megrendelések gyűjtése végett — bár huzamos ideig — tartózkodik, a törvény korlátozása alá esik. Ugyanaz áll a kereskedő vaer iparos megbízottjáról, ügynökéről, még ha a kereskedő vagy iparos lakhelyén kívüli helyen állandóan letelepedett (helyi ügynök), úgyszintén a vásárlátogatókra nézve a vásár helyéről, valamint az olyan helyekről, ahol vándorés mintaraktárak tartatnak. Utóbbi üzletek gyakorlását egyébként addig is, míg a vándoriparról szóló törvény megalkottatilk, továbbra is az 1897. évi 51.636. szám1) és 1900. évi 16.338. szám alatt kelt kereskedelemügyi miniszteri rendeletek szabályozzák, melyeknek értelmében a vándorraktár tulajdonosa nemcsak iparigazolványt váltani, hanem az 1884:XVII. törvénycikkben előírt feltételeknek (engedély, díjfizetés, a befolyt öszszeg tizedrészének befizetése) is megfelelni tartozik. 3. §. A megrendelések gyűjtése a kereskedő vagy iparos lakhelyén kívül csak oly iparosoknál vagy kereskedőknél lévén megengedve, kik üzletkörükben az illető áru eladásával vagy felhasználásával foglalkoznak: ezen áruk alatt nemcsak olyanok értendők, melyek eredeti vagy feldolgozott állapotban az üzlet tu'lajdonképeni tárgyai, hanem olyan áruk is, melyek az illető üzletben csak mint segédeszközök, irodai, bolti vágy raktári berendezések szerepelnek (kereskedelmi könyvek, állványok, pénztárak, írógépek, mérlegek sitb.). Megrendelések gyűjtése végett felkereshető az a földbirtokos is, aki gazdasága körében ipari vagy gyári vállalatot folytat (malom, szeszgyár, keményítőgyár, sajt-, vajkészítő telep stb.), amennyiben a megrendelés az illető ipari vagy gyári vállalat körében eladható vagy felhasználható árura vonatkozik. i. §. Az idézett törvény 1. §-ának 2. bekezdésében az iparoshoz vagy kereskedőhöz közvetlenül intézett egyes megrendelésekre vonatkozólag megállapított kivétel feltételezi, hogy a megrendelés határozottan megjelölt árura vagy munkára irányuljon, a megrendelő önkéntes elhatározásán alapuljon s a kereskedőhöz vagy ipal) Lásd: Míigy. Rend. Tára, 1897. ért., HL k. 818. o.