Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

128 Semmisség és megtámadhatóság. Ha a megtámadásra jogosult a megtámadás jogával csak másfél év múlva él s késlekedésének nincs elfogadható oka, meg­támadási jogáról lemondottnak tekintendő. (P. HL 734/1927.) MD. XVII. 61. (II.) Bírói ogyesség önálló keresetted is megtámadható, ha a Pp. 563. § 4., 5., 8. p.-nak valamelyike alá nem vonatkozó oly körül­mény forog fenn, melynek folytán az egyességbe foglalt ügylet (%agy annak valamely kikötése) érvényesen meg nem köttethetett vagy utóbb hatályát vesztette. (V. 3822/1924.) MD. XVIII. 25. A jogszabály szerint az a fél, akit a másik fél megtévesztés­sel birt rá a szerződós megkötésére, megtámadhatja szerződési nyilatkozatát; ez a joga azonban megszűnik, ha a tévedés felisme­rése után — oly magatartást tanúsít, amellyel a megtámadható jognyilatkozatát megerősíti. (K. 1982. nov. 16. — P. II. 7587/1930. Grill XXVI. 601.) I. A megtámadható jogügylet is hatályos, ha a megtámadásra jogosult a megtámadás jogáról lemond vagy jogainak tudatában a megtámadható jognyilatkozatot megerősíti. — H. A megtámadható jogügylet megerősítése a jogszabályokban meghatározott kivételeik­től eltekintve, kötelmi ügyletekben minden alakszerűség nélkül megtörténhetik és a jóváhagyás érvényességéhez nem szükséges, hogy az a másik ügyleti féllel szemben jusson kifejezésre. (K. 1933. ápr. 24. — P. V. 1292/1032. Grill XXVII. 573.) A félnek abból a magatartásából, hogy az állított tévedés fel­ismerése után több mint tíz éven át indokolatlanul elmulasztotta a megtámadási jog gyakorlását, okszerűéin 3e(het arra következtetni, hogy a lemondó nyiliatkozatot maga is hatályosnak tekintette. (P. II. 6329/1936.) Grill XXX. 833. A jogügylet érvényességét egyedül az ügyletkötő fél jogosult megtámadni. (1937. febr. 10. — P. VI. 5812/1936. Grill XXX. 840.) Megtámadhatja a szerződést az a fél, aki szcrződésii nyilatko­zatának megtételében lényeges tévedésben volt, ha tévedését a másik fél okozta, vagy felismerhette, vagy ha a másik félre a szerződésből ingyenes előny vagy aránytalan nyereség háramlanék. A megtámadás folytán azonbau az ügylet hatályát veszti, eredeti­leg érvénytelenné válik s a> szerződésből további jogokat nem lehet származtatni, hanem csak az előző állapot helyreállításának és esetleg kártérítésnek lehet helye. (1937. okt. 6. — P. ÜTI. 1814/1937. Grill XXXI. 636.) 4. Az érvénytelenség terjedelme. Kétségtelen, hogy egy szerződés egyes részeinek hatálytalaní­tása kiszakítva, a szerződéses viszonyból, sikerrel annál kevésbbé érvényesíthető, mert az, hogy egy és ugyanazon jogviszonyt szabá­lyozó szerződésből folyó és így egymással összefüggő jogok és kötelmeik csaik egy része vétessék érvén ycisiség tekinteté bem döntés

Next

/
Thumbnails
Contents