Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)
128 Semmisség és megtámadhatóság. Ha a megtámadásra jogosult a megtámadás jogával csak másfél év múlva él s késlekedésének nincs elfogadható oka, megtámadási jogáról lemondottnak tekintendő. (P. HL 734/1927.) MD. XVII. 61. (II.) Bírói ogyesség önálló keresetted is megtámadható, ha a Pp. 563. § 4., 5., 8. p.-nak valamelyike alá nem vonatkozó oly körülmény forog fenn, melynek folytán az egyességbe foglalt ügylet (%agy annak valamely kikötése) érvényesen meg nem köttethetett vagy utóbb hatályát vesztette. (V. 3822/1924.) MD. XVIII. 25. A jogszabály szerint az a fél, akit a másik fél megtévesztéssel birt rá a szerződós megkötésére, megtámadhatja szerződési nyilatkozatát; ez a joga azonban megszűnik, ha a tévedés felismerése után — oly magatartást tanúsít, amellyel a megtámadható jognyilatkozatát megerősíti. (K. 1982. nov. 16. — P. II. 7587/1930. Grill XXVI. 601.) I. A megtámadható jogügylet is hatályos, ha a megtámadásra jogosult a megtámadás jogáról lemond vagy jogainak tudatában a megtámadható jognyilatkozatot megerősíti. — H. A megtámadható jogügylet megerősítése a jogszabályokban meghatározott kivételeiktől eltekintve, kötelmi ügyletekben minden alakszerűség nélkül megtörténhetik és a jóváhagyás érvényességéhez nem szükséges, hogy az a másik ügyleti féllel szemben jusson kifejezésre. (K. 1933. ápr. 24. — P. V. 1292/1032. Grill XXVII. 573.) A félnek abból a magatartásából, hogy az állított tévedés felismerése után több mint tíz éven át indokolatlanul elmulasztotta a megtámadási jog gyakorlását, okszerűéin 3e(het arra következtetni, hogy a lemondó nyiliatkozatot maga is hatályosnak tekintette. (P. II. 6329/1936.) Grill XXX. 833. A jogügylet érvényességét egyedül az ügyletkötő fél jogosult megtámadni. (1937. febr. 10. — P. VI. 5812/1936. Grill XXX. 840.) Megtámadhatja a szerződést az a fél, aki szcrződésii nyilatkozatának megtételében lényeges tévedésben volt, ha tévedését a másik fél okozta, vagy felismerhette, vagy ha a másik félre a szerződésből ingyenes előny vagy aránytalan nyereség háramlanék. A megtámadás folytán azonbau az ügylet hatályát veszti, eredetileg érvénytelenné válik s a> szerződésből további jogokat nem lehet származtatni, hanem csak az előző állapot helyreállításának és esetleg kártérítésnek lehet helye. (1937. okt. 6. — P. ÜTI. 1814/1937. Grill XXXI. 636.) 4. Az érvénytelenség terjedelme. Kétségtelen, hogy egy szerződés egyes részeinek hatálytalanítása kiszakítva, a szerződéses viszonyból, sikerrel annál kevésbbé érvényesíthető, mert az, hogy egy és ugyanazon jogviszonyt szabályozó szerződésből folyó és így egymással összefüggő jogok és kötelmeik csaik egy része vétessék érvén ycisiség tekinteté bem döntés