Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

Az érvénytelenség terjedelme. 129 alá akkor, midőn ezek egymással szoros kapcsolatban állanak, kizárt. (C. 603/1908. Gr. II. 336.) Az érvénytelen ügylet eredményeiként létesült következmények és elhatározások nemlétozőnek tekintendők. (Rp. III. 6754/1916.) MD. XI. 65. I. Aa oly egyes&ég, amelyben a felek valamely ügyletből felmerülhető kölcsönös ós vitássá tehető igények végleges rendezésőre nézve úgy állapodnak meg, hogy abból az ügyletből utóbb egymással 6zernben semmiféle követeléssel fel nem léphetnek, hatálya szempontjából egyes részeire el nem tagolható s ily módon meg nem támadható. — II. Ha az egyezkedő felek valamelyikének a tévedése oly körülményre vonatkozott, amely vitás volt, avagy amelyre a felek bizonytalanságban voltak, ez a tévedés az egyesség érvényét nem érintü (C. 3238/1918.) Ha a szerződés tárgyának tilalmassága miatt érvénytelen, érvénytelenek a szerződés foganatba menetelének biztosítása végett tett mellékkikötések is. (P. EL 5580/1922.) MD. XVII. 4. (I.) Ha a szolgáltatás oszthatatlan, az ügyletnek az adósok egyike részén fennforgó érvénytelensége az egész ügyletet érvénytelenné teszi ugyan, de erre nem hivatkozhatik az az adóstárs, ki az ellenszolgáltatás felvétele és elköltése által „az ügylet egységét maga bontja meg". (P. V. 3553/1925.) MD. XIX. 48. A szolgáltatás részleges eredeti (jogi) lehetetlensége esetében a szerződés hatályban maradhat. (P. I. 6875/1926.) MD. XX. 21. (II.) A törvény- és erkölcselflienes kikötési az állandóan követett bírói gyakorlat szerint, a szerződést, rendszerint teljes egészében leemmissié teszi. Ha azonban a szerződésnek a jó erkölcsökbe ütköző megegyezésre vonatkozó része nem tartalmazza a felek kifejezésre jutott szerződési akaratát, a feleknek attél függetlenül tett házassági vagyonjogi nyilatkozataitól a bírói oltalom meg nem tagadható. (0)933. febr. 1. — P. III. 54/1.932. Grill XXVI. 605.) Részleges megtámadás esetében az egész jognyilatkozat megdől, hacsak meg nem állapítható, hogy a nyilatkozattevő azt a megtámadás folytára érvénytelenné vált rész nélkül is megtette volma. (K. 1933. máj. 29. — P. V. 5248/1932. Grill XXVII. 574.) A részleges semmisség esetén az egész jognyilatkozat megdől, hacsak meg nem állapítható, hogy a nyilatkozatot tevő a szerződést a semmis rész kiiikötése nélikül is megkötötte volna. (P. V. 681/1936.) Grill XXIX. 738. Ugyanígy: (P. I. 3978/1938.) Grill XXXII. 670. Szladíti: Kötelmi jog I. 9