Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

318 A szerződések értelmezése. Akarathiányok. lekménynek. ha a feljelentés teljesen alaptalan, a kikötött anyagi ellenszolgáltatásnak pedig szintén nimcsen jogos alapja. De abban az esetben, midőn a feljelentőnek bírói ítélettel még jogerősen el nem döntött követelése, vagy igénye volt: ennek a feljelentett személy részéről elismerése, vagy kiegyenlítése ellenében a feljelentő részéről tett az az engedmény, vagy a vele szemben kikötött az a feltétel, hogy a bűnvádi feljelentést visszavonja, amit a btkv. 116. §-a a magánfélnek jogként kifejezetten biztosit, a jó erkölcsökbe nem ülközik még akkor sem, ha a felek nemcsak a visszavonó kérelem beadását kötötték volna ki, hanem esetleg azt is. hogy a feljelentő mindent el fog követni a bűnügy befejezése érdekében. (C. 437/1906.) Bűntető feljelentés és törvényesen elrendelt vizsgálati fogság bár lelki gyötrelemmel járnak, nem állapítják meg a kényszer fennforgását még akkor sem, ha a feljelentő feljelentésének visszavonását, jocrlemondó okirat aláírásától tette függővé. (C. 269/1908. Gr. XII. 305.) A bírói joűrsegély igénybevételével való különben jogos fenyegetés jogellenessé válik, ha az azzal fenyegetőt meg -nem illető vagyoni előny elérését célozza és a fenyegetetfben a?, akarati elhatározást befolyásoló félelmet szült. (P. VIII. • 2418/1909.) MD. IH. 244. Büntetendő cselekmény kétségtelen fennfogása esetén a büntető eljárás igénybevételének kilátásbahelyezése oly jog, mely a büntető eljárás elhárítása reményében szerződő családtag ügyletét lelki kénysizer fennforgása miatt érvénytelenné nem teszi. Ebből kiindulva, a sikkasztó postamesternő atyja, aki a rovancsoló postatitkár azon biztatására térítette meg a kincstár kárának egy részét, hogy sikkasztó leánya ellen feljelentés nem tétetik és a postamesteri állást másik leánya kapja meg, ha egyik eset sem következett be, nem igényelheti, hogy a kincstár az általa megtérített összeget visszafizesse. (C. 3823/1910. Gr. XIII. 357.) Ha a kötelezett fél az őt egyoldalúan kötelező nyilatkozatot annak a fenyegetésnek hatása alatt keletkezett félelmében állította ti, illetve írta alá, hogy a nyilatkozatnak ki nem állítása esetében a jogosított ellene sikkasztás miatt bűnvádi feljelentést fog tenni, akkor aiz ilyen helyzetben létrejött egyoldalúan kötelező jogügylet egész megtámadott terjedelmében semmis, tehát jogilag hatálytalan. (C. 410/1911. Gr. XIII. 367/a.) Az adóssal szemben a törvényben megengedett kényszereszközök alkalmazásának kilátásba helyezése nem jogellenes. (P. 17G5/1912.) MD. VII. 166. Büntető feljelentés és büntetőper folyama alatt a bűnügy nyilvánosságra hozásával és bocsukatással való fenyegetés aa ügylet megtámadására 'alkalmas kényszernek nem tekinthető. (P. VII. 2210/1912.) MD. VII. 21. Lényegileg így: (P. VI. 269/1908.) MD. III. 34.