Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

Kényszer, fenyegetés. 117 szorult helyzetét kihasználva jogellenesen bírta reá arna, hogy valamely őt megillető jogosítványról lemondjon. (K. 1932. dec. 13. — P. II. 5536/1930. Giriill XXVI. 598.) Jogszabály, hogy valamely okiratba foglalt 'nyilatkozat kényszerheHyzet aliapján iáikkor érvéinytelenithető, ha a testi épségét vagy lényeges gazdiasági érdeklét közveitleniil veszélyeztető jogellenes fenyegetéssel bírták rá az aláírót mz okirat aláírására és ha az aláírónak a f életemre alapos oka volt, vaigy a másik fél aiz okiratot aláíró szorult helyzetét felismerve 'és kihasználva, a reá nézve káros cseleikimény elkövetéséire reá bínta, — vagyis ha a kényszerhelyzet oly nagyfokú és elllienálllhatatlain erejű volt, hogy azt a rendes jogvédelmi eszközökkel elhárítani 'nem lelhetett és annak következtében az okiratot aláíró fél az aláírásikor akaratának szabad gyakorlásában gátolva volt. (P. VI. 7291/11930. Grill XXVI. 595.) Vailamely jognyilatkozat LefUkd kényszer alapján rendszerint csak akikor támadható meg sikeroeil, h,a az a fél szabad akaratelhatározását kizáró, jogellllenies, közvetlen oly fenyegetés hatása aloitt keletkezett, mely az illető féli vagy hozzátartozói testi épségét vaigy lényeges vagyoni érdekét akkép veszélyezteti, hogy az a rendes törvényes eszközök igénybevételiével sem hárítható el. (1932. szept 23. — P. IV. 995/1930. Grilll XXVI. 599.) Valamely nyilatkozat érvényének megtámadásiára alapot adó kényszerről csalk ott lehet szó, iáiból a másik fél a nyilatkozót jogellenes fenyegetéssel a szabad akar.ailelhatározást kizáró helyzetbe hozva bírta rá a nyilatkozat megtételére és a kilátásba helyezett törvényeliteines súlyos hátrányokat a nyilatkozó1 a rendes jogvédelmi eszközökké! már el nem háríthatta (1937. febr. 3. — P. IV. 5939/1936. UtrilH XXX. 836.) Hasomilóan: (P. VII. 5045/1032.) Gtrill XXVII. 572. A jogügyletet kötő fél kényszerhelyzetre hatályosan csalk akkor hivatkozhatok, ha ezt a kényszerhelyzetet olyan jogellenes fenyegetés idézte elő, amoiy az ügyletkötö ífékiek Ifonltos érdeke megsértését helyezi közvetítem kilátásba s ha ez áltat alíapos félelem támadhat a fenyegeiteittben aziránt, hogy amenmyibeini a ikívánt jogügyletet meg nem köti, a fenyegetéssel kilátásba helyezett joghátrány tényleg belkövetkezik. (1937. okt. 20. — P. II. 3546/1937. Grill XXXI. 041.) A lelki kényszernek a megnyilvánullása nem kívánja meg .aiz érdelkelt közellétét, memt ntz 'érzelmi vonatkozások a távoliban ís hatnak lelki kényszerként. (P. ML 462/1940.) M. Tára XXI. 173. h) „Minae juris." A bűnvádi feljelentésnek anyagi ellenérték ellenében visszavonása iránt való megállapodás csak abban az esetben tekinthető a jó erkölcsökbe és mint zsarolás a büntető törvénybe ütköző esc-