Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

110 A szerződések értelmezése. Akarathiány oh. Ha a ikir. közjegyző a hagyatéki tárgyaláson nem világosította fel a feleket a vagyon jogi minőségéről, özeknek a való tényállás nem ismerésén alapuló nyilatkozata hatálytalan. (P. I. 1899/1921.) MD. XV. 22.) Ha az eüadó a haszonélvezettel terhelt ingatlan 'tehermentes eladásánál abból a — vevő által is felismerhető feltevésből indult ki, hogy a haszonélvező meghalt és utóbb e feltevés tévesnek bizonyult, az ügylet tévedés okából! • megtámadható. (P. IV. 2588/1921.) MD. XV. 25. Érvénytelen a .könnyelműségből és szorult .anyagi helyzetben vállalt kötelezés, amely a másik fél ellenszolgáltatásával szemben feltűnő aránytalanságot tüntet fel. (C. 731/1925. Mj. Dt. XVIII. 81.) h) Közös téves feltevés. Külföldi gyártmányú gépkoo3inak iparszerű árufuvarozás céljára vétele megtámadható azon az alapon, hogy az eladó tudta a vétel célját és azt, hogy külföldi gyártmányú gépkocsinak ipari árufuvarozás céljára használatbavételét nem engedélyezik. (Neon szószerint a határozatból'.) (1932. mov. 22. — P. VII. 1649/1931. Grill XXVI. 596.) Ha mind a két fél ugyanabban a téves feltevésben kötötte meg a szerződést & a tévedés lényeges, bármelyik fél a megtámadás további előfeltétel© nélkül is megtámadhatja a szerződési nyilatkozatát. (1933. máj. 8. — P. V. 2221/U932. Giflll XXVII. 570.) Ha a szerződés költésénél mindkét fél ugyanabból a téves feltevésből indult ki, s ez akaraté lhatározásukra döntő befolyással \(M, a szerződés érvénytelen. (P. I. 3895/1940.) J. H. XV. 226. i) Különös esetek. A szerződő fél nem szorgalmazhatja, a szerződé® felbontását azon az alapon, hogy a másik szerződő fél tévedett. (5698/1900.) Dt. 3. f. XX. 183. Minthogy minden jogügyleti cselekmény, tehát a végintézkedés is, az intézkedés indokát képező körülmények tekiintétében valló tévedés alapján megtámadható, a végrendelkezés után született egyenes leszármazók örökhagyó végrendeletét, melyben ők teljesen mellőztettek, ilyen alapon kifejezett törvényes rendelkezés hiányában is támadhatják. Abból azonban, hogy az örökhagyó a végrendeletet, bár annak alkotása után csak 12 év múlva halálozott el, sem vissza nem vonta, seim meg nem semmisítette, okszerűen azt kell következtetni, hogy a végrendeletben tett intézkedéseit a változott viszonyok tudatában tovább ás érvényben kívánta tartani. (C. 1901. márc. 6. 1622.) Dt. 3. f. XX. 34. Az eladó tévedés miatt a szerződést joghatályosan meg nem támadhatja azon az alapon, hogy az eladott ingatlanok egy részének tulajdonjoga harmadik személy javára megítéltetett, s a ezer-