Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

Megtévesztés. Hl ződés érvényéinek elbírálásánál az, hogy a vevők a vétel megkötése után szereztek tudomást a reájok ruházott tulajdonjog vitás voltáról, nem bír súllyal. (C. 9841/1904.) Hagyományos közhiten alapuló tévedés, ha a közhit hibás volta a telekkönyvből kitűnt, ügylet megtámadásának alapjául nem szolgálhat. (P. VlfflI. 7167/1906.) MD. I. 233. A végrendeleti örökös, ki az ellenfél képviselője és a közjegyző által támogatott tévedése alapján kötött egyességet, ezt megtámadhatja. (P. VIII. 3194/11909.) MD. IV. 37. A meghatalmazott tóvedé&e egy tekintet alá esik a megbízó tévedésével: a tartozatlan fizetés, ha a fizetés tévedésből történt, visszaköveteUhető; az, ki jogalap nélkül vagyona előnyhöz jut, azt visszatéríteni! tartozik. (1914. dee. 30. 394/V.) Grill XVI. 738. Tévedés címén nem támadhatja meg az ügyletet az, akii az annak alapján neki járó szolgáltatást eilifogadja. (P. II. 3972/1916.) MD. XI. 13. Ha mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben kötötte meg a szerződést, az egyik fél a másik rosszhiszeműsége nélkül is megtámadhatja azt; s ha a megtámadott fél a megtámadhatóság okáról tudott vagy csiaik súlyos gondatlanságból nem tudott, kártérítéssel is tartozik a megtámadó félnek." (Ep. I. 4419/19116.) MD. X. 212. Az üzenetvivő által elferdítve közölt jognyilatkozat az üzenetküldőt csak akkor kötelezi, ha az utóbbi az üzenet vevőjét eleve biztosította volt arról, hogy az üzenetvivő szavában megbízhatik, — különben a nyilatkozat tévedés címén feltétlenül megtámadható. (P. VII. 14ÜI9/1919.) MD. XIII. 76. Az ellenérték csekély volta tévedés, megtévesztés vagy kizsákmányolás megállapítására egymagában nem alkalmas. (C. P. I. 2124/1029.) MD. XXIV. 15. Ha az osztályegyességet kötő fél tudta, hogy a végrendelet az örökhagyó végrendelkezési képességének hiánya okából érvénytelen, nem támadhatja meg az osztályegyességet arra hivatkozással, hogy a végrend elfkozési képtelenségre az osiatályegyesség megkötésekor még nem votak atkaOtmas bizonyítékai. (P. I. 2389/11941.) .T. H. XV. 847. 4. Megtévesztés, a) Fogalom. Az állandóan követett törvényes joggyakorlat ezerint az, kit a vele szerződő fél akár a szerződés tárgyára, akár a szerződőssel kapcsolatos egyéb körülményekre nézve akként téveszt meg, hogy a tévedés- a szerződésnek, avagy erre indítóokul szolgáltatott akairatelliatározásnak lényegét érinti, a maga részéről a megtévésztővel szemben a szerződést teljesíteni nem tartozik s a neratoljesítés okából kártérítés, illetve elvont haszon megtérítésére sem kötelezhető. (C. 145/1897.)