Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

106 A szerződések értelmezése. Akarathiányok. ben való megtévesztés, vagy tévedés tehát jogot ad a mukaadónak a szerződés felbontására. (K. 1933; dec. 1. — P. II. 413/1933. Grill XXVII. 569.) Aki a szerződési nyilatkozatának megtételekor tévedésben volt, csak akkor támadhatja meg nyilatkozatát, ha a tévedését a másik fél okozta), vagy felismerhette, vagy attól eltekintve & másik félre a szerződésből ingyenes előny vagy aránytalan nyereség háramolnék. E jogszabály szerint azonban a tévedésnek alapföltétele a lényegesség, mely akkor forog fenn, ha a szerződés tartalmát érintő oly körülményre vonatkozik, amelyet a közfelfogás ily szerződés kötésénél fontosnak tart; más körülményre vonatkozó tévedés pedig akkor lónyegeis, ha a másik fél feliismerhette, hogy a tévedő fél akaratelhatározására döntő hatása van. (P. IV. 90/1935.) Grill XXVIEL 563. Ugyanígy: (P. IV. 2927/1936.) Grill XXX. 835. c) Felismerhetőség. Ha az egyik fél a másik szerződő félnek az ügyletkötésre nézve fennforgó lényeges tévedése tudatában köti mog a szerződést, anélkül, hogy a tévedésben forgó ügyletfelet a tévedés mibenlétéről felvilágosítaná: az a fél, ki az ügylet megkötésénél lényeges és menthető tévedésben volt, a jogügylet hatálytalanítását követelheti. (C. 4140/1918.) Lényeges a tévedés, ha a szerződés tartalmát érintő oly körülményre vonatkozik, amelyet a közfelfogás ily szerződéskötéskor lényegesnek tart, hacsak aiz adott esetben a tévedő fél nem tartotta annak; más körülményre vonatkozó tévedés pedig akkor lényege®, ba a másik fél felismerhette, hogy a tévedő fél akaratelhatározására döntő hatása van. (P. IV. 2927/1936.) Grill XXX. 836. Ha valamelyik fél a szerződési nyilatkozatának megtételénél lényeges tévedésben volt és tévedését az ellenérdekű fél felismerhette, ez már egymagában is érvénytelenné teszi a tévedés hatása alatt tett nyilatkozatolt és egyéb feltételektől függetlenül jogot ad annak a megtámadására. (K. 1936. jún. 16. — P. I. 1408/1936. GriM XXX. 834.) Ha mind a két fél ugyanabban a téves feltevésben kötötte meg a szerződést s a tévedés lényeges, bármelyik fél a megtámadás további előfeltételei nélkül is megtámadhatja szerződési nyilatkozatáé. (P. I. 3858/UÖ39.) M. Tára XXI. 65. Ugyanígy: (P. I. 1248/1940.) M. Tára XXI. 234. L. alább a d) pontot is. d) Ingyenes előny, nyereség. Az, aki szerződéses nyilatkozata megtételénél tévedésben volt, megtámadhatja tett nyilakozatát akkor is, ha abból a nyilatkozatból a másik félre ingyenes vagyoni előny, vagy aránytalan nagy nyereség hárulna. (C. 1Ö78/1919.)