Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

Tévedés. 107 Tévedés a szerződéskötésnél csak akkor releváns, ha a másik fél felismerhette vagy ha erre a szerződésből ingyenes előny vagy aránytalan nyereség háramlott. (P. V. 5809/1922.) MD. XVI. 69. Ugyanígy: (P. VII. 1278/1919.) MD. XIV. 10., (P. II. 41140/1918.) MD. XML 30., (P. VI. 1123/1931.) MD. XXV. 10. e) Tárgyban való tévedés. . Nyilvánvaló, hogy a szóbanforgó adásvételi szerződós tárgybeli tévedésen alapnil. Minthogy pedig tárgybeli tévedésből sem jog, eetn kötelezettség nem keletkezik: a kérdéses adásvételi szerződés érvénytelenségét kimondani és alperest a felvett foglalónak visszaadására kötelezni kellett. (C. 3238/1886.) Az ingatlannak az írásbeli szerződésiben való megjelölése körül tévedés bizonyítható. (C. 3298/1888.) A vételi ügylet nem érvényteleníthető, ha a tévedés nem a vevő és az eladó közt forgott fenn az eladott ingatlan azonossága iránt, hanem ha az egy korábbi levédésnek volt a folyománya, amely az eladó ós a perben nem álló harmadik személy közt merült fel azáltal, hogy az utóbbi az állítólagos osztályrészébe jutott ingatlant téve© helyrajzi számmal jelezte. (C. 1J812/1905.) f) „Jogi" tévedés. A jogszabályokban való tévedésre, mint jognyilatkozat érvénytelenségét előidéző okra rendszerint nem lehet ugyan hivatkozni, ámde almidőn a jogban teljesen járatlan és fiatal koránál fogva egyébként is még tapasztalatlan féltnek a tévedését éppen az ügyvédjétől nyert téves felvilágosítás okozta, akitől a jogszabályok tekintetében joggal várhatott helyes tájékoztatást és útbaigazítást, az okként előállott jogi tévedés az egyesség érvényes, vagy érvénytelen voltának az elbírálása szempontjából a ténykörülményekben való tévedéssel egy tekintet aliá esik. (1933. nov. 24. — P. I. 227/1933. Grill XXVII. 566.) Azt a rendszerint alkalmazandó jogszabályt, hogy a Jogban való tévedés hátrányos következményeit a tévedő félnek kell viselnie, a jogban értelmiségének vagy iskolázottságának alacsonyabb foka miatt járatlan fél terhére nem lehet mereven alkalmazni abban az esetben, amikor a szerződő felek a szerződés előkészítésénél közösen megbízott ügyvéd vagy klr. közjegyző közreműködését veszik igénybe és a szerződő feleknek vagy azok egyikének a jogi tévedését az okoza, hogy a felek által közösen megbízott ügyvéd vagy klr. közjegyző nekik a jogszabályok tekintetében a szükséges útbaigazítást meg nem adta, vagy éppen téves tájékoztatást adott. Az ekként előidézett jogi tévedés a ténybeli tévedéssel egy tekintet alá esik. (P. I. 1584/1934.) PHT. 949. Az, aki a jogszabályokat nem isimeri, vagy azok helyes értelme felől tévedésben van és ennek a tájékozatlanságának, vagy tévédé-