Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

102 A szerződések értelmezése. Akarathiányok. szokásos, az erdő kiterjedésének és a fa mennyiségének megfelelő idő alatt kitermelni. (C. 3177/1925.) I. Valamely magánjogi szerződésbon az egyik szerződő félnek a másik féllel szemben tanúsítandó magatartása tekintetében tett kijelentését kötelezettségvállalásnak kell tekinteni, kivéve, ha a fél megfelelő módon kifejezésre juttatja azt, hogy kilátásba helyezett magatartása tekintetében kötelezettséget nem vállal, vagy ha ez a szerződésnek egybevetett egész tartalmából és esotleg a szerződés értelmezésénél figyelembe veendő kísérő körülményekből kifejezett jognyilatkozat nélküli is megállapítható. — II. A feleknek a szerződés értelmezésére vonatkozó szóbeli megállapodása, akár a szerződés íráEibafogfliaJliásáviaíi egyidejűleg, akár pedig aimnál későbben jött létre, az írásbeli szerződés mellett is joghatályos és a szerződés értelmezése tekintetében a bíróságra nézve is irányadó. (P. I. 6170/1Ö32.) MD. XXVI. 85. 8. Ingyenességi vélelmek. Közeli rokonok között létesült olyan jogügyletről, amellyel a hitelező elől az akkor már fennállott követelésének kielégítési alapját vonják cl, azt kell vélelmezni, hogy az ügylet a hitelező kijátszása céljából létesült. A hitelező kijátszására Irányuló jogügyleteknél pedig közömbös, hogy azt visszteherrel, vagy anélkül kötötték-o meg. (P. V. 2002/1926.) PHT. 758. A m. kir. Kúria álláspontja az, hogy abban az esetben, ha valaki közeli rokonának terhes szolgálatot teljesít s érdekében kiadásokat tesz, mindez — pusztán a rokonsági kapcsolat okából — visszatérítés kötelezettsége nélkül eszközöltnok nem vélelmezhető, hanem mindenkor az eset körülményei szerint kell elbírálni azt, hogy a közelrokonok között a teljesítés visszatérítés feltétele mellett törtónt-e vagy semí (P. VI. 3163/1928.) MD. XXIII. 55. A tiairtás ingyemessíégének vélteimé csak olyan személyek között áll fenn, kiknek egyikét a másiknak eltartására jogszabály kötelezi. (C. 1929. okt. 23. P. III. 7915/1928.) MD. XXIII. 2d. I. Bár a gyermeknek és családjának a szülői gazdaságban kifejtett munkálkodása az anyagi jog értelmében külön kikötés néüiküil ingyenesnek teklimteindő, ez nem zárja ki az ajándéknak nevezett juttatás visszterhessé minősítését, ha a juttatás a kifejtett munkálkodásra tekintettel történt és ezt a felek a szerződésben ki is fejezték — II. A közös háztartásban a vagyon jövedelmét közösen élvező rokonok között a közönséges fogyasztásra átengedett állóitok értéke a vagyon együttesen élvezett jövedelmével kiegyenlítettnek tekintendő. (C. 1929. okt. 23. P. III. 7944/1928.) MD. XXIII. 1. Az ügylet ingyenessége see-mpontjából az a kérdés, hogy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egymásnak megfelelő-e, az