Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

Értelmezés a méltányosság alapján. 101 Lehetetlen józanul feltenni, hogy valaki az évek hosszú sorára kötelezze magát másnak javára olyan szolgáltatás teljesítőére, amellyel szemben semmiféle ellenszolgáltatás sem áll és amely ilyen alakban nemcsak értelmetlen, hanem a jogérzetbe is ütköző. Egész jogosan kérhető az ily szerződés megszüntetése. (G. 5204/1911. Gr. XIII. 355.) Az elhalt atyja és még életben lévő anyja hagyatéka fölött szerződő testvérek nyilatkozatának ama tartalmából, hogy a szerződő négy testvér az osztályrészként megállapított negyednél többet semmi jogcímen nem követelhet és el nem vehet még azon esetben sem, há atz anya ellenkezően rendelkeznék, következik, hogy a szerződő felek akarata arra irányult, hogy a köztük megállapított egyenlő osztály nemcsak az anyjuknak netáni halálesetre szóló rendelkezésével, hanem annak az egyik vagy másik szerződő fél javára létesítendő visszteher nélküli jogügyletével sem hiúsítható meg. (P. I. 3863/1912.) MD. VII. 68. Ha az anya gyermekeivel, akik lemondtak anyjuk özvegyi jogának korlátozásáról, ahbam állapodtak meg, hogy a jövedelemfeleslegből úgy apanazsirozza őket, amint ő akarja és jónak látja: o visszterhes megállapodás értelmében az anya a gyermekeket a jövedelemfelesilegből aiz apanázsadásnál rendszerint tekintetbe veendő körülmények mérlegelésével szükségleteik mérvéhez képest lészeltotheti, de nincs joga az apanázst önkényesen megállapítani. (P. I. 4317/1916.) MD, XI. 40. A feleknek szerződési akarata nem kizáróan a szenződéshen használt szavakból, hanem a fennforgó összes körülményekből állapítandó meg. (0. 331/1917. Mj. Dt. XI. 202.) Ha az ügyleti akarat kétséges, azt kell ügyleti akaratnak 'tekinteni, ami a fenforgó viszonyok és a forgalom felfogásának figyelembe vétele mellett a méltányosságnak leginkább megfelel. (P. V. 6465/1918.) MD. XIII. 56. Lényegileg így: (P. II. 9943/1915.) MD. X. 21. Szerződés (vagy törvény) szabályozásának keretein belül jogait érvényesítő fél terhére nem dönthet a bíróság kizárólag a méltányossá*? a/lapján. (VI. 6402/1924.) MD. XVIII. 26. Szerződjési kikötések kétség esetében xígy értelmozendők, ahogy tekintettel az eset körülményeire és az élet felfogására, a méltányosságnak leginkább megfelelnek. Minthogy a szerződésben foglalt az a kikötés, hogy vevő az erdő fáit tetszése szexliínti időben Mivágalthatja éa kifuvaTOzhatja, az üizileti életben nem szokásos és annak szószerinti értelmezése mellett vevő a kitermelést az eladók nyilvánvaló kárával bármilyen hosszú időre elhalaszthatta volna, az pedig, hogy <a szerződő felek egyező akarata erre irányult volna, az élet józan felfogása mellett fel nem tételezhető: a fellebbezési bíróság anyagi jogszabálysértés nélkül mondta ki, hogy a szerződésnek idézett kikötése úgy értelmezendő, hogy vevő tartozott az erdő fáit a rendes,